A Homérosz által leírt, mitikusnak hitt Tróját kutatásai alapján Schliemann a kisázsiai Hisarlik dombjára tette. A megjelölt helyszínen - kortársai gúnyolódásai ellenére - 1871-ben kezdett komolyan ásatásokat, és évek alatt több réteg feltárásával értékes műkincsekre lelt.
Az akták ennek a Trója-gyűjteménynek a feltárását dokumentálják.
Az 1871-1939 közötti időből származó akták szinte kizárólag különleges, kézzel írt dokumentumokat tartalmaznak"
– közölte a Porosz Kulturális Örökségvédelmi Alapítvány (SPK).
A hét kötet mintegy 2700 oldalból áll, amelyek egyebek között tartalmazzák Schliemannak a királyi múzeumok igazgatóival és dolgozóival, valamint ismert személyekkel, például Otto von Bismarckkal és Rudolf Virchow német orvossal, a Magyar Tudományos Akadémia kültagjával folytatott levelezését is.
A dokumentumok a gyakori használat miatt jelentősen károsodtak az SPK közlése szerint.
Schliemann aktáinak állagmegőrzése egyike a dokumentumok konzerválásával foglalkozó számos projektnek.
Az amatőr régész élete, amelyet megjelent emlékirataiban is olvashatunk, számtalan embert ejtett ámulatba, azonban megítélése ma is erősen ellentétes érveken alapul, az általa leírt történeteket már igen erős forráskritikával használják fel.
(MTI/dpa)