A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök – fajtól és az aktuális időjárástól függően – május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a világra és tejjel táplálják őket.

Az utódok száma 1-2, melyek csupaszon és vakon, de például az embergyerekekkel összehasonlítva, lényegesen fejlettebben jönnek a világra. Az anya az ellést követően 1-2 hétig még testén hordozza kicsinyét, aki kampószerű tejfogaival az emlőbe, míg fejlett hátsó lábaival és hüvelykujjaival mamája szőrébe kapaszkodik. Anyja vitorláival takarja és védi. A szürkés színezetű fiatalok 4-6 hét elteltével röpképessé válnak, de néhány hétig még anyjuk gondoskodására szorulnak. 

A denevéranyák szülőközösségeket képeznek. A vadászat ideje alatt a kölyköket a szálláshelyen u.n. denevéróvodákban hagyják, ahol egymást melegítik a kicsik (kereknyergű patkósdenevér – fotó: Boldogh S.Forrás: https://www.mme.hu/mit-tegyek-ha-deneverkolykot-talaltam

A kölykök az első napokban repülés közben pottyanhatnak le anyjukról, illetve kicsit fejlettebben már önállóan szétmászkálnak és kieshetnek a búvóhelyről. A szerencsésebbeket – különösen városokban – gyakran emberek találják meg, így lehetőség van a kis apróságok felnevelésére. (Ritkán lehetőség van a kölykök szálláshelyre történő visszahelyezésére is, ebben a kérdésben azonban általában csak szakember tud megalapozottan dönteni.) Mivel a kölykök mentése és ellátása speciális, ezért a Magyar MAdártani És Természetvédelmi Egyesület részletesebb tájékoztatást készített: a denevérek általános mentéséhez iránymutatást a https://www.mme.hu/segitseg-denever-segitunk honlapon találunk.

A denevérkölyök születése után néhány napig még folyamatosan a mamáján kapaszkodik (közönséges denevér – fotó: Forrásy Csaba)Forrás: https://www.mme.hu/mit-tegyek-ha-deneverkolykot-talaltam

FONTOS, hogy egy denevérnek mindenképpen segítségre van szüksége akkor, ha a földön kuporog vagy nappal búvóhelyen kívül, kitett helyen tartózkodik (pl. falon, fatörzsön).

A harapások elkerülése érdekében az állat megfogása mindig kesztyűben történjen! Bár a kicsik nem tudnak harapni – sajátos tejfogaik csak az anya emlőjén való csimpaszkodásra szolgálnak –, gumikesztyű használata esetükben is mindenképpen javasolt.

Soha ne fogja meg a denevért a szárnyánál lógatva, mert könnyen ficamot vagy törést okozhat!

 

Elvesztett kölyök egy több száz példányos épületlakó kolónia környékén (csonkafülű denevér – fotó: Boldogh S.)Forrás: https://www.mme.hu/mit-tegyek-ha-deneverkolykot-talaltam

A kisdenevérek felnevelése kifejezetten nehéz, ezért azt mindig bízzuk szakemberekre! De hogyan segíthetünk addig, amíg a megtalált kölyök tapasztalt kezekbe kerül?

1) A megtalált állatot helyezzük tiszta, tetején kilyuggatott, zárható műanyag tárolódobozba, amiben megfelelő hőmérséklet és páratartalom van. Nagyon fontos, hogy ne száradjon ki a kölyök, ez nyári melegben pár óra alatt bekövetkezhet. Jó megoldás a párásításra ha folyamatosan nedvesen tartott rongy van a dobozban, de soha ne használjunk bolyhosodó szövetet vagy papírtörlőt, mert az állat rá fog harapni, és a szétfoszló anyag a szájában marad! A denevérkölykök nagyon melegigényesek, az ideális hőmérséklet a tárolódobozban min. 25-28 °C. Ezt egy átlagos szobában melegítés nélkül nyáron sem tudjuk biztosítani, így használjunk zselés melegítőpárnát vagy melegvízzel feltöltött palackot. (Tárolásra a fentiekből adódóan papírdoboz nem alkalmas.)

2) Ha az 1) pont szerint biztonságba helyeztük az állatot, akkor telefonáljunk az illetékes nemzeti park igazgatóságra vagy mentőhelyre!

3) A várakozási idő alatt lehetőség szerint, gondoskodjunk a kölyök kiszáradásának megelőzéséről táplálással/itatással is. Cukros víz, macskakonzerv, hús stb. nem alkalmas denevérkölykök ellátására! Erre laktózmentes (!) forrázott tej és macskáknak való tejpótló tápszer (pl. Royal Canin BabyCat Milk; Panzi Milk Powder) 30-70%-os keveréke használható (mindkettő könnyen beszerezhető élelmiszerboltban és állateledel üzletben). Alkalmanként a testtömeg 10 %-át ajánlott etetni, ez kb. 0,2 ml tejkeveréket jelent. Az etetést nagyon óvatosan, 3-4 óránként megismételve, cseppentő vagy fecskendő segítségével végezzük. Az állat testén soha ne maradjon ételmaradék, ezt nedves ronggyal mindig töröljük le.

Fiatal alpesi denevér itatása (Fotó: Nagy Ágnes)Forrás: https://www.mme.hu/mit-tegyek-ha-deneverkolykot-talaltam

A denevérkölykök sikeres felkészítése az önálló életre nagyon összetett feladat, visszajuttatásuk a természetbe csak fokozott körültekintéssel történhet. Ezeket a műveletet mindig hagyjuk mentőközpont munkatársaira!

Denevérkölykök emberi kegyetlenség miatt is segítségre szorulhatnak. Ezt a denevérmamát – aki sérülései miatt rövidesen elpusztult – újszülött ikreivel együtt kirángathatták valami résből vagy redőnytokból (Mályi Madármentő Állomás szívességéből, fehérszélű törpedenevér – fotó: Boldogh Sándor)Forrás: https://www.mme.hu/mit-tegyek-ha-deneverkolykot-talaltam

A denevérekről bővebb informció a https://www.mme.hu/tevekenyseg/denevervedelem honlapon található.

A mentésekkel kapcsolatos kérdésekkel a Fővárosi Állat- és Növénykert Állatmentő Központjához lehet fordulni.

Fiatal kései denevér a Sünispotályban (Fővárosi Állat- és Növénykert – fotó: Nagy Ágnes)Forrás: https://www.mme.hu/mit-tegyek-ha-deneverkolykot-talaltam

Nagyon csekély esélye van, hogy hazai denevértől bármilyen betegséget elkapjunk, abban viszont még nem lehetünk biztosak, hogy emberről denevérre nem terjed pl. a humán koronavírus. Ezért ha van, viseljünk maszkot, vagy takarjuk el az orrunkat és a szánkat, miközben a denevérrel foglalkozunk!

(Forrás: Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület)

A Budapesti Állatkert alábbi kisfilmjében mentőközpontjuk egyik munkatársa, Nagy Ágnes kalauzolásával az érdeklődők bepillanthatnak a mentett denevérek nevelésének kulisszatitkaiba.