Az alvás fontos ahhoz, hogy fittnek és egészségesnek érezzük magunkat, ezért a tudósok folyamatosan keresik annak a lehetőségét, hogy ezt tudományosan biztosítsák. Most egy új, Indiából származó tanulmány azt sugallja, hogy az ágyban töltött extra órák nem jelentenek túl sok előnyt, főleg ha nem párosul megfelelő minőségű alvással.

Pozitív és negatív hatásokat vizsgáltak

A kutatásba a tudósok 452, alacsony jövedelemmel rendelkező munkavállalót vontak be. A kísérlet egy hónapig tartott az indiai Csennai településen. A The Quarterly Journal of Economics tudományos folyóiratban publikált tanulmány azt állapította meg, hogy a délutáni alvás előnyösebb, mint egy éjszakai alvás, legalábbis azoknál a résztvevőknél, akik nagyon zavartan aludtak éjszaka.

Sokan nem is gondolnák, hány faktor játszik szerepet a minőségi alvásbanForrás: Pexels

A méréseket a szakemberek aktigráfok segítségével végezték: olyan kicsi és hordható mozgásérzékelőkkel, amelyek képesek figyelemmel kísérni az alvási ciklusokat, és amelyek egyre népszerűbbek a tudományos kutatásokban. A szerkezet úgy olvasta le az adatokat, hogy a kutatásba bevont személyek a saját otthonukban aludtak, és mindezt további felszerelések vagy bonyolult konfigurációk nélkül.

Az otthoni környezet javításával a kutatók először átlagosan csaknem fél órával tudták megnövelni a munkavállalók alvási idejét

minden éjjel, ám a várt egészségügyi előnyök nem következtek be.
Meglepetésünkre ezek az éjszakai alvás „beavatkozások" semmilyen pozitív hatást nem gyakoroltak az általunk mért eredményekre, mint például a termelékenység, a döntéshozatal és a jólét – mondta Frank Schilbach, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) közgazdász munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Az átlagosan ledolgozott órák száma is csökkent: talán azért, mert nőtt az ágyban töltött idő, így kevesebb idő jutott a munkára.

Nem adottak az alvási körülmények sem

Fontos kiemelni a tanulmány egyéb feltételeit is. Az érintettek átlagosan mindössze 5,5 órát aludtak éjszaka, mielőtt a kutatók ezt fel tudták volna valamennyire emelni. A kísérleti hónap végére az önkéntesek éjszakánként plusz 38 percet tölthettek az ágyban, ami további 27 perc éjszakai alvásnak felel meg. Ez az alacsony alváshatékonyság megakadályozza az úgynevezett mélyebb, helyreállító alvást, amely az általános egészség szempontjából is fontos. A kutatók rámutatnak arra, hogy a vizsgálatba bevont önkéntesek átlagosan körülbelül 31 alkalommal ébredtek fel minden éjszaka.

Egyénenként változik, hogy hány óra alvásra van szükségünkForrás: Pexels

Csennaiban az emberek óriási zajban próbálnak meg aludni – mutatott rá Schilbach. – Gyakran négy-öt ember alszik ugyanabban a szobában, amely hangos és zajos, miközben sokan az autópálya melletti útszakaszok mellett próbálnak pihenni.

Hozzátette: ráadásul még éjszaka is hihetetlenül meleg van, és rengeteg a szúnyog. Ahogy fogalmazott, a településen lényegében minden lehetséges irritáló vagy káros alvási tényező megtalálható.

Nem tudták pótolni a „kiesett időt"

A résztvevők felét arra is bátorították, hogy napközben fél órát aludjanak, és ez számos pozitív eredményhez vezetett: javultak a termelékenység, a kognitív funkciók és a pszichológiai jólét. Ismét csökkent azonban a munkával töltött idő:

a kutatásban résztvevők nem akarták vagy nem tudták pótolni a szundikálással töltött időt, annak ellenére, hogy több munkát végeztek, amikor ténylegesen dolgoztak.

Megesik, hogy folyton csak aludnánkForrás: pexels.com

A kutatók szerint azonban még több ilyen tanulmányra van szükségük a fejlődő országokban, miközben óvatosan kell eljárni az alvástanulmányok során a különböző nemzeteknél és közösségeknél. A tudósok úgy gondolják, hogy a jövőbeli tanulmányoknak inkább az alvás minőségére, nem pedig az alvás időtartamára kell összpontosítania.

Emellett szerintük az olyan, pszichológiai tényezőket, mint például az alacsonyabb jövedelmű családok által gyakran tapasztalt stresszt és aggodalmat is figyelembe kell venni.