A zsiráfok meglepően összetett társadalmi életet élnek

Az örökletes tulajdonságok fontosabbak a zsiráfoknál, mint azt korábban gondolták

Csodálatos, toronymagas termetük ellenére a zsiráfoknak eddig valahogy sikerült eltitkolniuk társadalmi viselkedésük összetettségét a tudományos világ elől. De csak egészen eddig. Most azonban egy új tanulmányból kiderült, hogy teljesen félreértettük ezeket a hatalmas állatokat.

Társadalmilag kifinomult életet élnek

A 2000-es évekig a zsiráfokat (Giraffa camelopardalis) „társadalmilag zárkózottnak" minősítették a tudományos élet szereplői. Egy 1991-es tanulmány egyenesen úgy jellemezte az állatot, mint aki „nem teremt tartós kötődést és a legegyszerűbb módon érintkezik a társaival".

Megdöbbentő számomra, hogy egy ilyen nagy, ikonikus és karizmatikus afrikai fajt olyan régóta félreismertek

– mondta Zoe Muller, a Bristoli Egyetem etológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak.

A társaság fontosabb a zsiráfoknál, mint azt korábban gondolták Forrás: pexels.com

Bár ismert, hogy a zsiráfok csordákban kóborolnak, mégis úgy tűnt a kutatók számára, hogy az egyedek folyamatosan változtatják azokat a közösségeket, amelyekben szívesen mozognak. A tudósok ezért arra gondoltak, hogy

valószínűleg nem ápolnak erős társadalmi kapcsolatokat, ami inkább csak az anyák és borjaik között létezik.

Most a legújabb technológia és az adatok elemzésének új módszereivel végzett vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy ezek az impozáns magasságú szárazföldi állatok valójában sokkal kifinomultabb társadalmi életet élnek, mint amilyennek látjuk őket.

Akár három generáció is élhet együtt

Új, a Mammal Review tudományos szaklapban megjelent tanulmányukban Zoe Muller és Stephen Harris, a Bristoli Egyetem zoológusai több mint négyszáz, korábbi tanulmányt vizsgáltak, hogy jobban megértsék a zsiráfok társadalmi természetét.

Bizonyítékokat találtak arra, hogy bár gyakoriak a magányos állatok, a zsiráfok szeretnek szorosan együtt lenni más egyedekkel, akár három-kilenc állatból álló, kis csoportokban.

Közéjük tartoztak a rokon felnőtt nőstények, vagy az anyák a borjaikkal; ezek olyan kapcsolatok, amelyek akár 15 évig is fennmaradhatnak.

A megfigyelt csoportok legfeljebb három generációból álló, rokon egyedekből álltak, amelyeken belül a felnőttek segítettek más nőstények borjainak gondozásában. A szakemberek még azt is megfigyelték, ahogy egymás elvesztett utódját gyászolták.

Rotschild-zsiráfok Forrás: Biosphoto via AFP/Michel & Christine Denis-Huot / Biosphoto/Michel & Christine Denis-Huot

Ez a tanulmány összegyűjti az összes bizonyítékot arra vonatkoztatva, hogy a zsiráfok valójában egy rendkívül összetett társadalmi fajt képviselnek, bonyolult és jól működő társadalmi rendszerekkel, amelyek potenciálisan összehasonlíthatók az elefántokkal, cetekkel és csimpánzokkal

– magyarázta Muller a tanulmányban.

A zsiráfok hosszú ideig élnek, a nőstények körülbelül 30 évig, ami azt jelenti, hogy életük körülbelül egyharmadát reproduktív felnőttként töltik. Más fajoknál - beleértve az elefántokat, a kardszárnyú delfineket és minket, embereket - a nagymamák szerepet játszanak a következő generációk felnevelésében. A kutatók azt gyanítják, hogy ez a zsiráfok esetében is így van. Hozzáteszik azonban, hogy

az állat „kommunikációs rendszerei is rosszul érthetők": köhögnek, sípolnak, morognak, sőt kísértetiesen „dúdolnak" egymásnak,

miközben vizuálisan a fülükkel és a testtartásaikkal kommunikálnak. A tanulmány szerint „nagyon sikeres és összetett társadalmakat fejlesztettek ki, amelyek megkönnyítették túlélésüket a kemény, ragadozók által uralt ökoszisztémákban".