Egy 3700 évvel ezelőtti agyagtábla, az óbabiloni időszak egiky ősi töredéke rejti az alkalmazott geometria eddig legrégebben ismert példáját. A tudósok emellett felhívják a figyelmet arra is, hogy a tábla több mint egy évezreddel Püthagorasz születése előtt keletkezett.
A lelet, amely több mint száz éve Si.427 néven rejtőzött egy isztambuli múzeumban, a szakemberek szerint bizonyos mértékben megváltoztathatja a történelmet.
A Si.427 az ó-babiloni időszakból származik, valamikor időszámításunk előtt 1900 és 1600 között keletkezett – mondta Daniel Mansfield , az ausztráliai New South Wales-i Egyetem (UNSW) matematikusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ez az egyetlen ismert példa egy ilyen jellegű, kataszteri dokumentumra ebből az időszakból, amelyet a földmérők használtak.
Hozzátette: ebben az esetben jogi és geometriai részleteket közöl velünk egy olyan mezőről, amely egy rész eladása után kettészakadt.
Ez a terv a pitagoraszi számhármasokként ismert számhalmazokat használja a pontos derékszögek, vagy a trigonometrikus modellekhez illeszkedő számhalmazok derékszögű háromszög oldalainak kiszámításához.
Ez különösen érdekessé teszi a műtárgy dátumozását, ami fontos következményekkel járhat a matematika történetére nézve.
A Foundations of Science tudományos szaklapban publikált tanulmányban a szakemberek feltárták az úgynevezett Plimpton 322 korai trigonometrikus táblázatát, amely a pitagoraszi számhármasok egyféle listáját is tartalmazza. Kiemelik azonban, hogy a babiloni földmérők által végzett földmérésekhez használható pitagorasz számhármasok száma nagyon kicsi.
Most a Si.427 segítségével végre tudjuk, hogy mire akarták használni ezeket a pitagoraszi számhármasokat – magyarázta Mansfield, aki szerint a szárazföldi határok megállapítására alkalmazták. – Az agyagtábla egy olyan időszakból származik, amikor a föld kezdett magántulajdonná válni, és az emberek elkezdtek az „én földem" és a „te földed" kifejezéseket használni, miközben meghúzták a megfelelő határvonalat a jószomszédsági kapcsolatok kialakításához.
Kiemelte: a táblán látható, alkalmazott geometria segítségével azonnal meg tudták mondani, hogy egy feldarabolt mezőnek például milyen határai keletkeznek.
Az eszköz a geometria kifinomult megértését mutatja. És bár a kutatók szerint talán nem volt annyira fejlett, mint a trigonometria, amelyet később az ókori görögök használtak, de azt sugallja, hogy a babilóniaiak matematikai megértése fokozatosabban alakult ki, mint azt a jelenlegi történelmi ismereteink alapján gondolnánk.