Ezen a 3700 éves agyagtáblán alkalmazott geometriát használtak

agyagtábla, Babilon
A most újonnan felfedezett agyagtábla
Vágólapra másolva!
Egy 3700 évvel ezelőtti agyagtábla, az óbabiloni időszak egiky ősi töredéke rejti az alkalmazott geometria eddig legrégebben ismert példáját. A tudósok emellett felhívják a figyelmet arra is, hogy a tábla több mint egy évezreddel Püthagorasz születése előtt keletkezett.
Vágólapra másolva!

A lelet, amely több mint száz éve Si.427 néven rejtőzött egy isztambuli múzeumban, a szakemberek szerint bizonyos mértékben megváltoztathatja a történelmet.

A most újonnan felfedezett agyagtábla Forrás: UNSW Sydney

– mondta Daniel Mansfield , az ausztráliai New South Wales-i Egyetem (UNSW) matematikusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ez az egyetlen ismert példa egy ilyen jellegű, kataszteri dokumentumra ebből az időszakból, amelyet a földmérők használtak.

Hozzátette: ebben az esetben jogi és geometriai részleteket közöl velünk egy olyan mezőről, amely egy rész eladása után kettészakadt.

Ez a terv a pitagoraszi számhármasokként ismert számhalmazokat használja a pontos derékszögek, vagy a trigonometrikus modellekhez illeszkedő számhalmazok derékszögű háromszög oldalainak kiszámításához.

Ez különösen érdekessé teszi a műtárgy dátumozását, ami fontos következményekkel járhat a matematika történetére nézve.

A Foundations of Science tudományos szaklapban publikált tanulmányban a szakemberek feltárták az úgynevezett Plimpton 322 korai trigonometrikus táblázatát, amely a pitagoraszi számhármasok egyféle listáját is tartalmazza. Kiemelik azonban, hogy a babiloni földmérők által végzett földmérésekhez használható pitagorasz számhármasok száma nagyon kicsi.

A lelet eddig egy isztambuli múzeumban rejtőzött Forrás: UNSW Sydney

– magyarázta Mansfield, aki szerint a szárazföldi határok megállapítására alkalmazták. – Az agyagtábla egy olyan időszakból származik, amikor a föld kezdett magántulajdonná válni, és az emberek elkezdtek az „én földem" és a „te földed" kifejezéseket használni, miközben meghúzták a megfelelő határvonalat a jószomszédsági kapcsolatok kialakításához.

Kiemelte: a táblán látható, alkalmazott geometria segítségével azonnal meg tudták mondani, hogy egy feldarabolt mezőnek például milyen határai keletkeznek.

Az eszköz a geometria kifinomult megértését mutatja.

És bár a kutatók szerint talán nem volt annyira fejlett, mint a trigonometria, amelyet később az ókori görögök használtak, de azt sugallja, hogy a babilóniaiak matematikai megértése fokozatosabban alakult ki, mint azt a jelenlegi történelmi ismereteink alapján gondolnánk.