Tudja-e, hogy melyik állatok élnek a leghosszabb ideig?

A Turritopsis halhatatlan medúza Palm Beach partjainál Floridában

Az állatvilág néhány képviselője hihetetlenül hosszú élettartammal büszkélkedhet, ami messze meghaladja az átlagemberét. Míg az emberi életkor elméleti „abszolút határa" legfeljebb 150 év lehet, mindez csak egy szempillantás azokhoz az évszázadokhoz és évezredekhez képest, amit egyes állatok megélhetnek. Sőt, az állatvilágban olyan fajok is akadnak, amelyek akár meg is állíthatják vagy visszafordíthatják az öregedési folyamatot. Lássuk a világ 10 leghosszabb életű állatát, a listát a LiveScience online tudományos portál állította össze.

A grönlandi bálna akár 200 évig is elélhet

A grönlandi bálna (Balaena mysticetus) az egyik leghosszabb ideig élő emlős, akár 200 évig is elélhet, ám az északi félteke hideg tengereiben élő állat pontos élettartama egyelőre ismeretlen. A National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) szerint szerint a néhány begyűjtött egyeden talált, kőből készült szigonyhegyek azt bizonyítják, hogy kényelmesen élhetnek több mint 100, de akár több mint 200 évig is.

A grönlandi bálna átlagosan 15–18 méter hosszú, egy átlagos példány súlyát 150 tonnára, a legnagyobbakét 200 tonnára becsülik.

A grönlandi bálna a leghosszabb ideig élő emlős, akár 200 évig is elélhet Forrás: Wildesanimal/Getty

Négy különálló, egymással nem keveredő populációjuk létezik, amelyek a 60 méteres mélység körüli tengerfeneket kedvelik. A felszínen is táplálkoznak, lassú úszás közben, kitátott szájjal; állkapcsát 60 fokos szögig képes kitátani.

A bálna genomjának tanulmányozása közben a kutatók olyan egyedi géneket fedeztek fel, amelyek kapcsolatban állnak a rákkal szembeni rezisztenciával és a DNS-károsodások kijavításával.

A kutatók rájöttek, hogy a grönlandi bálnának két génje, amely az élettartamhoz köthető, egyedi módon mutálódott: az egyik az ERCC1 gén, amelyről úgy tartják, hogy a DNS javításáért és a rákkal szembeni ellenállásért felel és lassítja az öregedést; a másik pedig a PCNA gén, amely a már említett DNS javítással hozható kapcsolatba.

A dülledtszemű álsügér és a folyami gyöngykagyló

A dülledtszemű álsügér (Sebastes aleutianus) az egyik leghosszabb életű hal titulusával büszkélkedhet, miután a maximális élettartama legalább 205 év a washingtoni Hal- és Vadvédelmi Minisztérium szerint.

Az állat gyakori a Bering-tengerben, az Aleut-szigeteknél egészen San Diegóig, ahol a 25-900 méter közötti tengermélységben fordul elő.

A kanadai Veszélyeztetett Vadon Élő állatok Állapotának Bizottsága (COSEWIC), egy független tanácsadó testület szerint akár 104 centiméter hosszúra is megnőhet, és más állatokkal, például garnélarákkal és kisebb halakkal is táplálkozik.

A dülledtszemű álsügér a tíz leghosszabb életű állatfaj között előkelő helyen áll Forrás: Brent Durand/Getty

A folyami gyöngykagyló (Margaritifera margaritifera) különleges tulajdonsággal bír: kiszűri az élelmiszerrészecskéket a vízből. Főként folyókban és patakokban élnek, Európában és Észak-Amerikában, köztük az Egyesült Államokban és Kanadában is megtalálhatók.

A World Wildlife Fund (WWF) szerint a legöregebb, ismert édesvízi gyöngykagyló 280 éves volt.

A folyami gyöngykagyló ma már csaknem teljesen kipusztult Forrás: M Nur/Shutterstock

Ezek a veszélyeztetett fajnak számító gerinctelenek az alacsony anyagcseréjüknek köszönhetően ilyen hosszú élettartamúak. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) adatai szerint a populációjuk az emberrel kapcsolatos különféle tényezők miatt csökken, beleértve az élőhelyeinek folyamatos változásait.

A grönlandi cápa a négyszáz éves rekorder

A grönlandi cápák (Somniosus microcephalus) a Jeges-tengerben és a hozzátartozó melléktengerekben, valamint az Atlanti-óceán északi felében élnek. A cápák megfigyelésével foglalkozó kanadai St. Lawrence Shark Observatory szerint egy-egy példány akár 640 centiméter hosszú és 730 kilogrammos is lehet.

A nyugodt természetű, rendkívül lassan úszó faj étrendje szerint nyílt vízi és fenéklakó halakkal táplálkozik.

Több, mint 500 évesnek bizonyult a megvizsgált grönlandi cápa Forrás:Inhabitat

Kedvencei a hering- és tőkehalfélék, de kedveli a lazacot és a rájaféléket, illetve a tengeri emlősöket, például a fókákat is. A Science tudományos folyóiratban publikált tanulmány becslése szerint ezeknek a cápáknak az élettartama legalább 272 év lehet.

Ivarérettségét csak körülbelül 100-150 éves korában éri el.

Ez az állat ál-elevenszülő cápafaj, vagyis utódai a méhében kelnek ki. Más kutatások szerint akár 400 évig is élhet, ezzel ez a cápa a világ leghosszabb ideig élő gerinces állata.

Csőférgek és ez a kagyló is ismeri a hosszú élet titkát

Csőférgek a világ összes sekély és mély vizében előfordulnak a trópusi tengerektől a sarkvidéki tengerekig. Ezek a gerinctelen, mélytengeri lények igen hosszú élettartammal bírnak. A The Science of Nature folyóiratban megjelent korábbi tanulmány megállapította, hogy az Escarpia laminata, a Mexikói-öböl óceánfenékén élő csőféreg faj, akár 200 évig is él, egyes példányai pedig több mint 300 évig.

Ezeknek a gyűrűsférgeknek a halálozási aránya alacsony, mivel kevés természetes fenyegetéssel kell szembenézniük;

a ragadozók hiánya például hozzájárul ahhoz, hogy ilyen hosszú élettartamúak legyenek.

Csőférgek a világ összes sekély és mély vizében előfordulnak a trópusi tengerektől a sarkvidéki tengerekig Forrás: Ralph White/Getty

Az Atlanti-óceán északi részén élő sellőkagyló (Arctica islandica) is őrzi a hosszú élet titkát. Ez a sósvízi faj még tovább élhet, mint a listánkon szereplő másik kagyló, az édesvízi gyöngykagyló.

Az egyik leghosszabb életű állat a Földön: a 2007-ben Izland közelében felfedezett egyed korát 507 évre becsülték,

de 200 évesnél idősebb egyedeit megtalálták már az Ír-tengerben illetve az Északi-tengerben is.

A sellőkagyló az egyik leghosszabb életű állat a Földön Forrás: Gabe Dubois/Shutterstock

Az ősi kagylót Ming becenévvel látták el, mivel 1499-ben születhetett, amikor a Ming-dinasztia uralkodott Kínában.

Korallok és szivacsok a rekorderek között

A feketekorallok (Antipatharia) első ránézésre színes, víz alatti szikláknak vagy növényeknek tűnnek, pedig valójában a gerinctelen polipoknak kitinvázaiból állnak. Ezek folyamatosan szaporodnak és „helyettesítik magukat egy genetikailag azonos másolat létrehozásával", ami idővel egyre nagyobbá teszi a korall kitinváz szerkezetét. A feketekorallok ezért több, azonos organizmusból állnak (nem pedig egyetlen szervezetből, mint például grönlandi cápák vagy óceáni kagylók), így

a virágállatok várható élettartama inkább "csapatmunkának" számít.

A feketekorallok (Antipatharia) a virágállatok (Anthozoa) osztályába és a hatosztatú virágállatok (Hexacorallia) alosztályába tartozó rend Forrás: Mike Workman/Shutterstock

A korallok általánosságban is akár több száz évig is élhetnek, de a mélytengeri feketekorallok (Leiopathes sp.) a leghosszabb életűek közé tartoznak. A Hawaii partjainál talált feketekorall példányokat a tudósok 4 265 évesnek becsülték.

A szivacsok (Spongiaria) az aljzathoz rögzült, gyakran telepeket alkotó vízi, legtöbbször tengeri állatok alkotta törzs. A korallokhoz hasonlóan, akár évezredekig is élhetnek.

Az üvegszivacsok változatos méretű, cső vagy váza alakú, szabálytalan alakú szivacsok Forrás: History and Art Collection/Alamy Stock Photo

Az óceán mélyén élő üvegszivacsok (amelyek vázai naz üvegre hasonlítanak) a Föld leghosszabb életű szivacsai közé tartoznak.

A Chemical Geology folyóiratban megjelent tanulmány becslése szerint a Monorhaphis chuni fajhoz tartozó üvegszivacs körülbelül 11 ezer évig élt.

Halhatatlan medúza, és a hidrák csodája

A Turritopsis dohrnii, más néven halhatatlan medúza, egy kicsi, biológiailag halhatatlan medúza, amely világszerte megtalálható a mérsékelt és trópusi vizekben.

Ezek az állatok potenciálisan örökké élhetnek.

Lárvaként kezdik az életüket, még mielőtt a tengerfenéken letelepednének és polipokká alakulnának. Az Amerikai Természettudományi Múzeum szerint a kifejlett Turritopsis dohrnii különlegessége abban rejlik, hogy környezeti stressz, fizikai támadás, betegség, vagy magas kor esetén a felnőtt egyed már differenciált sejtjei megfiatalodnak, és újraindul az állat életciklusa. A folyamat során egy medúzából több száz, genetikailag egyező állat keletkezhet – gyakorlatilag az eredeti medúza tökéletes másai, klónjai.

A Turritopsis halhatatlan medúza Palm Beach partjainál Floridában Forrás: Blue Planet Archive/Alamy Stock Photo

A Földközi-tengerben honos medúzák gyakorlatilag annyiszor ismételhetik meg ezt a bravúrt, hogy szinte megfordítják életciklusukat.

Elméletileg ez a folyamat a végtelenségig folytatható, ezáltal az állatok biológiailag halhatatlanokká válnak.

Végül, de nem utolsó sorban érdemes megemlíteni a Föld számos részén, tavakban, folyókban élő édesvízi hidrákat. A csalánozók (Cnidaria) törzsébe és a hidraállatok (Hydrozoa) osztályába tartozó taxonról van szó, amely egyszerű, édesvízben élő, sugaras szimmetriájú ragadozó életmódú állatokból áll.

Jelenleg családjának ez az egyetlen neme. Fajainak hossza 6-13 milliméter közötti, éskissé hasonlítanak a medúzákra.

Egy fotó a "halhatatlan" hidráról Forrás: Choksawatdikorn/Shutterstock

A hidrák a halhatatlan medúzákkal mutatnak rokonságot abban, hogy szintén képesek az „örök életre".

Ezek a gerinctelenek nagyrészt őssejtekből épülnek fel, amelyek duplikáció vagy klónozás révén folyamatosan regenerálódnak. A szakemberek szerint külső fenyegetések nélkül tényleg halhatatlanok lehetnek.