A Samu néven ismert, Magyarországon feltárt legidősebb emberi maradvány lelőhelyén is programokkal várják a látogatókat szombaton a Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi kiállítóhelyén.

Akinek kardfogú tigris volt a szomszédja

Az ingyenes Samu-napon a gyerekek őskori vadászolimpián, mini ásatáson és kézműves foglalkozásokon vehetnek részt, a filmvetítések mellett ügyességi- és kvíz feladatok, a Tappancs Állatotthon Alapítvány és Őrszolgálat kutyás ügyességi bemutatói, valamint kutyasimogató is színesíti a programokat - közölte a kiállítóhely az MTI-vel.

A vértesszőlősi geológiai tanösvény része, az a helyszín, ahol megtalálták az előember maradványaitForrás: Elter Tamás

Markó András régész, a Magyar Nemzeti Múzeum szakmuzeológusa és Kisné Cseh Julianna, a Tatabányai Múzeum régész-történész főmuzeológusa tárlatvezetést tart, Gasparik Mihály, a Természettudományi Múzeum főmuzeológusa Akiknek a kardfogú tigris volt a szomszédjuk című előadással várja az érdeklődőket.

Különleges őslénytani maradványok láthatók a tanösvényen

A Magyar Nemzeti Múzeum szabadtéri kiállítóhelye a különleges régészeti, embertani és őslénytani maradványokat, azok képződési környezetét mutatja be.

"Samu" maradványainak felfedezési helyét jelölő emléktábla a vértesszőlősi bemutató telepenForrás: Elter Tamás

A két feltárt és bemutatott lelőhely az előkerült milliónyi kőeszközzel, zsíros csontokkal táplált tűzhelyekkel, a vadászott állatok csontjaival és az emberi tejfogakkal,

valamint egy tarkócsonttal egyedülálló képet nyújt a korai, úgynevezett heidelbergi típusú ember életéről.

A bányából ismert levél- és terméslenyomatok, az egykori sáros itató és dagonyázó helyhez gyűlt állatok megőrződött lábnyomai pedig a természetes környezetről adnak képet.

Ősi növényfosszíliák a vértesszőlősi lelőhely forrásmészkövébenForrás: Elter Tamás

Vértes László régész 1965. augusztus 21-én, a vértesszőlősi mésztufabányában talált rá az heidelbergi típusú ember maradványára, akit Sámuelnek neveztek el.

(Forrás: MTI)