Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Most a kutatók felfedik állati alanyaikban az egyre inkább komplexebb numerikus képességeket. Sok faj mutat absztrakciós képességet, ami az egyszerű aritmetikáig terjed, míg néhányan még a zéró kvantitív fogalmának megértését is bemutatta - aminek a fogalma olyan paradox, hogy nagyon fiatal gyermekek küzdenek vele.
Tulajdonképpen kísérletek megmutatták, hogy a majmok és a mézelő méhek tudják hogyan kezeljék a zérót mint számosságot, egy mentális számegyenesre helyezik, úgy mint az 1, vagy a 2 számosságot. És a kutatók a Journal of Neuroscience magazin júniusi számában jelentették, hogy a varjak is képesek erre.
Gyakorlatilag minden állat, akiket a tudósok tanulmányoztak - rovarok és fejlábúak, kétéltűek és hüllők, madarak és emlősök - képesek különbséget tenni a tárgyak eltérő számai közt egy halmazban, vagy egy sorban lévő hangok közt. Nem csak a nagyobb, mint, vagy a kisebb, mint érzékelésével rendelkeznek, hanem egy hozzávetőleges mennyiség érzékkel: hogy a 2 különböző a 3-tól, hogy a 15 különböző a 20-tól. A halmaz méretének ez az értelmezése, a számosság úgy tűnik, hogy általános képesség, és egy ősi dolog, mondja Giorgio Vallortigara, az olaszországi Trento Egyetem neurológusa.
Minden számosság absztrakció. A 3 utalhat 3 pötty egy csoportjára, vagy 3 székre, vagy 3 emberre. A számérzék arra utal, hogy képesek vagyunk megállapítani, vagy értékelni a halmaz méretét, függetlenül annak tagjaitól és a köztük lévő kis eltérésektől, mondja Brian Butterworth a University College London kognitív neurológusa. Van egy mechanizmus, ami képessé teszi a teremtményeket, hogy olvassák az univerzum nyelvét. A méhek számolják a virágszirmokat, minden egyes virág különbözik a másik virágoktól bizonyos fokig - elhelyezkedésében, szirmainak pontos konformációjában.
De egy számosság eltér a többitől. A zéró meglehetősen különös és speciális. Ez nem csak valami érzékelésének az absztrakciója, hanem annak hiányának az absztrakciója, mondja Rosa Rugani, a olaszországi Padovai Egyetem pszichológusa.
Még az emberek is küzdenek a zéróval: Nagyon fiatal gyermekek például, úgy tűnik, hogy az üres halmazt nem tekintik numerikus mennyiségnek eleinte.
Ehelyett abszenciának tekintik, egy külön kategóriának, nem kapcsolódva más értékekhez. Míg a gyerekek általában 4 éves korra fogják fel a számolást, gyakran még két évet vesz igénybe számukra, hogy megértsék zérót, mint számot.
Ez azért van, mert a zéró ilyetén használata az empirikus világ valamiféle túllépését kívánja meg, annak felismerése, hogy az üres halmaz kvantitásnak tekinthető, és hogy a semmi kifejezhet valamit. Végül is nem megyünk el zéró halat vásárolni, mondja Andreas Nieder, a németországi Tübingen Egyetem neurobiológusa. Ráadásul, amikor a matematikatörténetet nézzük, kiderül, hogy a zéró igen későn jött a kultúránkba, teszi hozzá. A történelmi kutatás azt találja, hogy az emberi társadalmak körülbelül a 17. századik nem kezdték használni a zérót, mint számot a matematikai számolásaikban.
„Ebből az emberi perspektívából a zéró nem tűnik biológiainak, hanem sokkal inkább kulturálisabbnak."-mondja Aurore Avargués-Weber, a franciaországi Toulouse Egyetem kognitív etológusa, aki Scarlett Howardal és Adrian Dyerrel együtt dolgozik a mézelő méheken. Előbbi az ausztráliai Deakin Egyetem kutatója, utóbbi A Királyi Technológiai Intézet kutatója.
De Nieder másként gyanítja. Úgy véli, lehet, hogy néhány állat képes a zérót mennyiségnek tekinteni, még ha nem is bírnak annak szimbolikus felfogásával olyan módon, mint az emberek. Egészen bizonyosan a csoportja bemutatta 2016-ban, hogy a majmoknak a prefontális kérgében neuronok vannak, amik a zérót illető preferenciára vannak hangolva, inkább, mint más számosságra. Az állatok vétettek egy jellemző hibát, amikor a zérust használták: Az üres halmazt gyakrabban összekeverték az egy számossággal, mint a kettővel. „ Érzékelik az üres halmazt, vagy a semmit, mint mennyiséget, ami az 1 mellett van ezen a számegyenesen."- mondja Nieder.
2018-ban Howard, Avergues-Nieder, Dyer és kollégáik ennek magatartásbéli bizonyítékát találták a mézelő méhekben is. Howardnak ezek a ténymegállapítások azt sugallták, hogy ez a numerikus észlelés, az absztrakt numerikus fogalmak e magas szintű megértése ösztönös.
A zéró megértése általánosabb jellemző lehet az állatvilágban, mint korábban gondolták.
A mézelő méhek tanulmánya felnyitotta a szemeket, nem csak mert megmutatta, hogy egy állat kevesebb, mint egy millió neuronnal az agyában (összehasonlítva az ember agyának 86 billió neuronjával) képes kezelni a zérót, hanem mert a méhek és az emlősök az evolúcióban több, mint 600 millió éve váltak szét. Utolsó közös ősük alig volt képes érzékelni bármit, sokkal kevésbé számolni, mondja Avergués-Weber. Nieder szerint, aki nem vett részt a rovarokkal való munkában, ez arra utal, hogy az üres halmaz felfogásának és más számosság felfogásának képessége függetlenül fejlődött a két családfában.
"Egy egészen eltérő idegi alapanyag hozott létre olyan magas szintű kognitív kapacitást."- mondja HaDi MaBouDi, az angliai Sheffeld Egyetem kognitív tudósa. Sajnos, a kutatók eddig a mézelő méhek idegi aktivitását akkor tudták tanulmányozni, amikor számolási feladatokat teljesítettek, megnehezítve, hogy összehasonlítsák zérus értelmezéseiket a majmokéval. Hogy választ kapjanak arra, hogyan és miért fejlődött a semmi kvantálásának képessége többször, a tudósok rájöttek, hogy fel kell fedezniük más állatok agyát.
(Forrás: Quanta magazine)
