A tojvajló mézelő méhek bepillantást nyújtanak a virágok evolúciós eredetébe

Egy ázsiai mézelő méh (Apis cerana) meglátogatja a Gnetum luofuenset. Professor Yan-bing Gong

Bár értékes beporzó szerepükről ismertek, a mézelő méhek időnként pollent lopnak, anélkül, hogy segítenék a pollent képző növényt.

A mézelő méhek értékes beporzóként pártfogolva vannak, de néha pollent lopnak, anélkül, hogy segítenék a növényt, amely a pollent termeli. Most egy mézelő méhek által egy nem virágzó növény fajtól lopott pollenekről szóló tanulmány fényt derít arra, hogy miért fejlődhettek a legelső virágok.

A mézelő méhek szorgalmas beporzó hírneve többnyire jól megérdemelt, de univerzálisan nem minden növénynek jók. Tao Wan a Kína Shenzhen városában lévő Fairy Lake Botanical Garden nemzeti park professzora kollégái felfedezték, hogy a trópusi esőerdőkben a kínai Hainan-szigeten az ázsiai mézelő méh (Apis cerana) a Gnetum luofuense nevű növénytől pollent lop.

A méhek minden pollent megtartanak maguknak, amit gyűjtenek, a növény hátrányára, melytől szedték.

„Teljesen meglepődtünk, mert ez a jelenség korábban sose volt leírva ezt a fajt illetően."- mondja Wan.

Gnetum luofuense a nyitvatermők egy fajtája, mely magába foglalja a tűlevelűeket, páfrányfenyőket és cikászpálmákat is. Míg a nyitvatermők termelnek pollent, nem hoznak virágokat, vagy gyümölcsöket, és a legtöbb fajt a szél porozza be. E tanulmány előtt nem volt ismert, hogy a mézelő méh látogatja a Gnetum luofuense növényt.

Egy ázsiai mézelő méh (Apis cerana) meglátogatja a Gnetum luofuenset. Professor Yan-bing Gong Forrás: https://www.newscientist.com/article/2287983-thieving-honeybees-offer-a-glimpse-of-flowers-evolutionary-origins/

Wan csapata azt találta, hogy a mézelő méhek gyakran látogatták a hímivarú Gnetum luofuense növényeket alkonyatkor és hajnalban, hogy pollent gyűjtsenek. De a méhek teljesen elkerülték a nőivarú növényeket, ami azt jelenti, hogy nem segítik e növény beporzását.

Nem a méhek voltak a növény egyetlen látogatói – a csapat megfigyelte azt is, hogy a Mecodina cineracea molylepkék is látogatták, amelyek jártak a hímivarú és a nőivarú növényekhez is, hatékony beporzóként szolgálva. Azonban, mikor a mézelő méhek jelen voltak, a csapat azt találta, hogy ezek a molyok 70 %-kal kevesebb pollent vittek és a növények kevesebb magot produkáltak.

Ezek a ténymegállapítások bepillantást nyújtanak a zárvatermők dominánssá válása előtti időkbe, durván 90-125 millió éve. A zárvatermők előtt a nyitvatermők voltak a növény élet domináns fajai, de csak körülbelül 1500 faj maradt ma. Összehasonlítva, több mint 350.000 zárvatermő faj van.

Az új fajta beporzók felbukkanása, mint például a méhek körülbelül 130 millió éve, valószínűleg szerepet játszott a virágzó növények származásában és elkövetkező rendkívüli sikerében. Wan csapata úgy véli, hogy a mézelő méhek pollent lophattak a nyitvatermők mára kihalt fajaitól, mielőtt még a virágok léteztek. Ez megzavarhatta a kihalt nyitvatermők egész beporzás rendszerét, mondja Wan.

Bár a mézelő méhek a zárvatermő pollent is lopnak, a virágok felemelkedhettek, mert jobban kontrollálták a tolvaj méhek viselkedését. Mutatós virágszirmok és édes nektár például segíti biztosítani, hogy egy méh a nőivarú és hímivarú növényeket is fel fogja keresni.

Ázsiai mézelő méh (Apis cerana). Forrás: https://www.dpi.nsw.gov.au/biosecurity/plant/bees-and-wasps/asian-honey-bee

A csapat tanulmánya azt is sugallja, hogy a pollen lopás lehet, hogy gyakoribb probléma a túlélő nyitvatermő fajoknak, mint korábban gondolták.

Azt is megfigyelték, hogy a méhek gyűjtenek pollent a szélbeporzású tűlevelűektől, páfrányfenyőktől, cikászpálmáktól, de nem tudni, vajon ezek beporzások, vagy lopások voltak.

"Ha megkérünk egy személyt a közönségből, hogy nevezzen meg egy beporzót, a mézelő méhekre fognak gondolni. És a mézelő méhek klasszak, de néhány növényre nagyon negatív hatásuk van." – mondja Anna Hargreaves, a kanadai McGill Egyetem evolúciós ökológusa.

(Forrás: New Scientist)