Bizonyítékot találtak a csillagászok arra, hogy egy fekete lyuk vagy neutroncsillag belesodródott egy társcsillaga magjába, aminek hatására a csillag szupernóvaként robbant fel - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Furcsa jeleket fogtak a törpegalaxisról

A tudósokat meglepték az Új-Mexikóban felépített, rádiósugárzást mérő nagy rádióteleszkóp-rendszer (Very Large Array) több éven át tartó égboltvizsgáló kutatásának (VLASS) adatai. "Az elméleti szakértők megjövendölték ezt az eseményt, de ez az első alkalom, hogy valóban látunk egy ilyet" - mondta Dillon Dong, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója, a Science című tudományos folyóiratban a felfedezésről megjelent tanulmány vezető szerzője.

Művészi ábra arról, amint egy csillagot beszippant a fekete lyukForrás: ESO/M. Kornmesser

A VLASS 2017-ben kezdte megfigyeléseit és egy rádióhullámokat kibocsátó olyan objektumot észlelt, amely a korábbi vizsgálatok során nem jelent meg. Megállapították, hogy ezek a hullámok egy, 

a Földtől 480 millió fényévnyire lévő, csillagformáló törpegalaxis külső részéből származnak. 

Később kiderült, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén lévő egyik műszer 2014-ben észlelt is egy röntgensugárlökést az objektumról.

Gigantikus robbanással végződött a haláltánc

Az adatokból a csillagászok összeállították két nagy tömegű csillag évszázadokon át tartó haláltáncának történetét. Mint a legtöbb csillag, amely a Napnál nagyobb tömegű, ezek is bináris párokként születtek és egymáshoz közel keringtek. Egyikük jóval nagyobb tömegű volt, mint a másik, élete során gyorsabban fejlődött és szupernóvaként felrobbant. Vagy egy fekete lyukat, vagy egy szupernagy sűrűségű neutroncsillagot hagyott hátra.

Szupernóva-robbanás művészi ábrájaForrás: Afp

Ez a fekete lyuk vagy neutroncsillag fokozatosan egyre közelebb került társcsillagához, mintegy 300 évvel ezelőtt belépett annak légkörébe és megkezdte haláltáncát. Ekkor a társcsillag gázt kezdett kibocsátani az űrbe, amely kiterjed gyűrűvé, tórusszá formálódott a két objektum körül. 

Végül a fekete lyuk vagy neutroncsillag bejutott a társcsillag magjához, 

megzavarta az energiatermelő magfúziót, amely megakadályozta abban, hogy saját gravitációja súlya alatt összeomoljon a magja.

A neutroncsillag a szupernóva (a Napnál nagyobb tömegű csillag robbanása) során keletkezik. A hatalmas csillag magja összeomlik és a protonok és elektronok egymásba olvadnak.Forrás: https://www.space.com/most-massive-neutron-star-detected.html

Amikor a mag összeomlott, a fénysebességhez majdnem azonos sebességgel bocsátott ki anyagsugarat. Ezt észlelte az ISS fedélzetén lévő MAXI műszer - mondta Dong.
A társcsillag is felrobbant volna előbb-utóbb, összeolvadásuk miatt azonban felgyorsult a folyamat a szakértő szerint.

(Forrás: MTI)