Technológiai fejlődésről mesél a tízezer éves mezolitikus település

A régészek itt bukkantak a mindegy tízezer éves település nyomaira

Az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének régészei középső kőkorszaki telepek nyomait tárták fel az oroszországi Veletma folyó közelében. A településeket körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt emelték, az úgynevezett Butovo-kultúra korai szakaszában. A mezolitikus vadászó-gyűjtögető közösségek éltek itt, amelyek főként a nyugat-oroszországi erdőövezet felső Volga vízgyűjtője környékét részesítették előnyben. Ebben az időszakban az Eurázsia nagy részét lefedő gleccserek már visszahúzódtak, és a megafauna kihalt a régióban.

A középső kőkorszakot gyakran nevezik átmeneti kőkorszaknak vagy mezolitikumnak a régészek adta elnevezés a kőkorszak egy szakaszára, amely a földtörténet szempontjából a korai európai holocénnel esik egybe.

A mezolitikum a legújabb meghatározások szerint körülbelül 11 500 évvel ezelőtt kezdődött és a földművelés, illetve állattenyésztés megjelenésével ért véget.

A mezolitikus tevékenység bizonyítékait először az 1970-es és 1980-as években azonosították az oroszországi Veletma folyó közelében, de ez az első alkalom, hogy az M12-Moszkva-Nyizsnyij Novgorod-Kazan autópálya építése előtt szisztematikus ásatásokat végeztek a régészeti maradványok mértékének meghatározására, írta a HeritageDaily online tudományos portál.

A régészek itt bukkantak a mindegy tízezer éves település nyomaira Forrás: Image Credit : Institute of Archaeology RAS

Maloye Okulovo falu közelében a szakemberek öt lelőhelyet vizsgáltak: Maloye Okulovo -10, Maloye Okulovo -11, Maloye Okulovo -19, Maloye Okulovo -20 és Malookulovskaya -3, amelyek több mint 10 ezer négyzetméteres területet foglaltak magukban.

A tudósok igazolták itt a késő kőkorszaki tevékenységet, de emellett a későbbi korszakokból is előkerültek tárgyak: a neolitikumból, a bronzkorból és a kora vaskorból.

A bronzkort a Fatyanovo-kultúra nyugatról érkezett ősi szarvasmarha-tenyésztőinek rövid távon használt települései, illetve a dél-oroszországi sztyeppékhez kapcsolódó Pozdnyakovsk-kultúra képviseli.

A Maloye Okulovo -11, a Malookulovskaya -3 és a Maloye Okulovo -19 területeken a régészek anyagmaradványokat fedeztek fel, többek között kovakő tárgyak sokaságát (nyílhegyeket, kaparókat és fejszetöredékeket), valamint számos állat- és halcsontot, amik vadászatra és halászatra utalnak.

A Malookulovskaya-3-nál egy lehetséges lakóépület nyomait azonosították, kandallóval és két mesterséges gödörrel. A Maloye Okulovo-19-ben is a kovakő gyártásának nagy mennyiségű hulladéka halmozódott fel, ami arra utal, hogy ez volt a kovakő szerszámok és fegyverek gyártásának központja.

Konstantin Gavrilov, az IA RAS Navashinsky kutató szerint a tárgyak segítéségvel rekonstruálhatják a technológiai fejlődést a területen.