Világszínvonalú anyagot mutat be a Szépművészeti Múzeum, ahol péntektől látható a II. Amenhotep és kora - A fáraó sírjának felfedezése című kiállítás - mondta el a király sírkamrájának méretarányos rekonstrukcióját is felvonultató tárlat csütörtöki megnyitóján a kultúráért felelős államtitkár.

Megtekinthető II. Amenhotep rekonstruált sírkamrája is

Fekete Péter hangsúlyozta: valódi világszenzáció és nagy öröm, hogy Budapesten is megtekinthető ez a gondosan és nagy szaktudással összeállított kiállítási anyag, amely nem csupán II. Amenhotep sírkamráját mutatja be, hanem a felfedezéséhez vezető izgalmas utat is.

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára beszédet mond a II. Amenhotep és kora - A fáraó sírjának felfedezése című kiállítás megnyitóján a Szépművészeti MúzeumbanForrás: MTI/Kovács Tamás

Ehhez az anyaghoz társul a magyar kreativitás, a mellbevágó, egyben letisztult installáció - méltatta a Narmer Építészeti Stúdió munkáját Fekete Péter. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója kiemelte,

hogy az intézmény pandémia utáni első nagykiállítása nyílik meg most.

Noha az eredetileg 2020 tavaszára tervezett tárlatot el kellett halasztani, nem adták fel, így minden kölcsönző intézménnyel sikerült megegyezni - jegyezte meg.

Az eredetivel azonosan rekonstruálták a fáraó sírkamrájátForrás: MTI/Kovács Tamás

A Patrizia Piacentini, Christian Orsenigo és Liptay Éva által rendezett kiállítás élményszerűen, számos kiemelkedő műtárggyal idézi meg II. Amenhotep korát, az ókori Egyiptom egyik legizgalmasabb és legvirágzóbb időszakát - szólt a tárlatról Baán László.

Az eredeti feljegyzésekre alapozták a kiállítást

Patrizia Piacentini, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének vezetője felidézte, hogy Victor Loret francia régész 1898-ban fedezte fel II. Amenhotep sírját:

ez volt az első alkalom, hogy saját sírkamrájában sikerült feltárni egy fáraó múmiáját.

Mint aztán kiderült, az oldalsó kamrákban további tizenöt másik fáraó és főember maradványait fedezték fel, őket még az ókorban helyezték át másik sírokból, a rablók elleni védekezésül.

Az Újbirodalom idején uralkodott II. Amenhotep fáraó gránit portrészobraForrás: Wkimedia Commons / Kingtut

Loret 1899-ben hagyta el végleg Egyiptomot, felfedezését pedig csupán egy rövid cikkben publikálta, ezért is volt nagy jelentőségű a feltárás alatt vezetett jegyzeteinek felfedezése a 2000-es évek elején. A Milánói Egyetem 2002-ben vette meg a régész feljegyzéseit, ezek a dokumentumok jelentették a kiindulópontját annak a kiállításnak, amely 2008-ban Kairóban, 2017-ben Milánóban, majd egészen más megközelítésben most Budapesten nyílhatott meg - közölte az olasz kurátor.

Részlet a budapesti kiállításrólForrás: MTI/Kovács Tamás

Hozzátette azonban, hogy a Szépművészeti Múzeum tárlata az első olyan kiállítás, amely kizárólag II. Amenhotepre és korára fókuszál.

Ő volt Egyiptom Napóleonjának a fia

Patrizia Piacentini felidézte, hogy a fáraó sikeresen megtartotta apja, az Egyiptom Napóleonjának is nevezett III. Thotmesz hódításait, amelyek az Eufrátesztől a Nílus 4. kataraktájáig terjedtek. Ám II. Amenhotep, miközben kitűnt harctéri sikereivel és személyes fizikai erejével is, csak akkor viselt hadat, ha erre szükség volt.

III. Thotmesz relifje a karnaki nagytemplombanForrás: Wkimedia Commons /Markh

A kurátor elmondása szerint a tárlat első része II. Amenhotep családját és életét mutatja be,

majd megismertet a korabeli újbirodalmi elit kifinomult életével.

A tárlat leglátványosabb eleme a király sírkamrájának pontos másolata, az utolsó két terem pedig a 18. dinasztia időszakának temetkezési szokásait és hiedelmeit idézi meg a 2022. január 9-ig látható kiállításon.

(Forrás: MTI)