A Szupernóva Requiemnek nevezett robbanás egy ősi csillag tízmilliárd ezelőtti megsemmisülése, aminek fénye először 2016-ban jutott el hozzánk, akkor a Hubble űrteleszkóp észlelte az eseményt. A jelenséget 2037-ben ismét meg lehet majd figyelni, ez a furcsaság pedig az úgynevezett gravitációs lencsének köszönhető – írja a Live Science.

Ahhoz, hogy e távoli szupernóva-robbanás fénye elérje a Földet, galaxishalmazokon kell keresztülhaladnia.

A galaxishalmazok a világegyetem legnagyobb tömegű képződményei, amelyek olyan erős gravitációs vonzást fejtenek ki, hogy meghajlítják maguk körül a téridőt, és kozmikus lencsékként viselkednek, amelyek képesek felnagyítani, eltorzítani és elhajlítani a mögülük jövő fényt. Ezt a jelenséget Einstein általános relativitáselméletével lehet magyarázni.

A Szupernóva Requiem esetében az MACS J0138 galaxishalmaz a csillagrobbanás fényét felerősíti, megsokszorozza, és úgy torzítja, mintha eltérő időközönként különálló szupernóvákat látnánk az égbolt egyes részein.

Egy szupernóva illusztrációjaForrás: Afp

A csillagászok először 2016-ban fényképezték le a Szupernóva Requiemet a Hubble űrteleszkóp segítségével.

A szupernóva a galaxishalmaz pereménél egyszerre három helyen jelent meg.

A szupernóva-képek fényessége eltérő volt, ami azt jelentette, hogy a torzító hatásnak köszönhetően a robbanás három eltérő fázisát lehetett megfigyelni.

A 2019-es vizsgálatok során mindhárom fénypont teljesen kihunyt, ami megerősítette azt az elméletet, hogy a gravitációs lencse miatt a három, látszólag különböző csillagrobbanás ugyanannak a szupernóvának a tükörképe volt.

A Hubble által készített 2016-os és 2019-es felvétel a Szupernóva RequiemrőlForrás: NASA/ Joseph DePasquale

A megsemmisült csillag a becslések szerint 10 milliárd fényévre volt tőlünk, vagyis nem sokkal az ősrobbanás után pusztulhatott el.

Ismét fel fog bukkanni

A MACS J0138 galaxishalmaz tanulmányozása nem fejeződött be, a kutatók az új megfigyelések alapján arra számítanak, hogy a hatalmas tömeg a gravitációs lencse révén még mindig „manipulálhatja" a robbanás fényének terjedését, így az néhány év múlva ismét felvillanhat.

Egy most publikált kutatásban – ami a Nature Astronomy folyóirat szeptember 13-i számában jelent meg – a szakértők számítógépes program segítségével modellezték a galaxishalmaz tömegének jelentős részét adó sötét anyag eloszlását. Ez a láthatatlan, titokzatos anyag tartja egyben a hatalmas galaxisokat, és rendezi őket csoportokba. A kapott „térkép" segítségével a csillagászok megnézték, a Szupernóva Requiem fénye miként juthat el bolygónkig, és érkezését hogyan befolyásolja a galaxishalmaz sötét anyaga.

Sötét anyag hálózata (illusztráció)Forrás: MIT/Illustris, Nature

Az eredmények alapján a fény a halmaz központi régióján halad keresztül, ezen a területen a legnagyobb a sötét anyag sűrűsége. A számítások szerint 2037 körül lehet ismét megfigyelni a jelenséget.

A szupernóva 2042-ben ismét felbukkanhat, ekkor azonban már olyan halvány lesz, hogy valószínűleg egyáltalán nem fogják detektálni a műszerek.

A 2037-es felfénylés vizsgálatával a kutatók remélik, alaposabban megérthetik majd a sötét anyag természetét.

(Live Science)