Kék vércsék tömeges őszi gyülekezése Felső-Bácskában

kék vércse
Mesterséges odúban nevelkedő kék vércse fióka. Fotó: KNPI archívum
Vágólapra másolva!
Felső-Bácskában ugyan már húsz éve nem költ kék vércse, a tavaszi és őszi vonulás idején viszont egyre gyakrabban lehet észlelni nagyobb, akár 50-100 példányos táplálkozó csapataikat is, ami korábban nem volt jellemző ebben a szántóföldi környezetben.
Vágólapra másolva!

A kék vércse őszi gyülekezőhelyein a heti rendszerességgel történő szinkronszámlálást a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együtt végzi a hazai nemzetipark-igazgatóságokkal.
2021. szeptember 13-án Tamás Ádám, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság térségi természetvédelmi őrkerület-vezetője területbejárása során egy éjszakázóhelyre behúzó, nagyobb kék vércse csapatot észlelt. Elmondása szerint a madarak zöme már az est beállta előtt a környező tarlókon, villanydrótokon pihent, tollászkodott, így sikerült rábukkannia arra a facsoportra, amiben az éjszakát töltik. Ekkor 135 példányt számolt meg.
A szeptember 15-i országos szinkronszámláláskor ugyanitt már 171 példány gyűlt össze, ami regionális szinten is jelentős mennyiség.

Kék vércse (Falco vespertinus) hím. Fotó: Kalotás Zsolt Forrás: https://www.knp.hu/hu/hirek/kek-vercsek-tomeges-oszi-gyulekezese-felso-bacskaban-304

A madarak száma várhatóan hamarosan csökkenni fog, hiszen e hosszú távú vonulók megkezdik vándorlásukat Afrikába, az Egyenlítőtől délre eső területek felé.
A természetvédelmi őrszolgálat a továbbiakban is szemmel tartja majd ezt a területet, hogy biztosítsa a fokozottan védett madarak zavartalan éjszakázását.
Felső-Bácskában a szakemberek mintegy 20 éve regisztrálták az utolsó kék vércse költést, Gara település határában. Azóta a vetési varjú és a kék vércse is csak alkalmi vendégek voltak ezen a területen, bár a határ szerb oldalán, Őrszállás (Stanisic) határában fennmaradt egy maroknyi varjútelep néhány pár kék vércsével.

Varjútelepen kihelyezett mesterséges odúk. Fotó: KNPI archívum Forrás: https://www.knp.hu/hu/hirek/kek-vercsek-tomeges-oszi-gyulekezese-felso-bacskaban-304


2018-ban Garán, egy kis akácosban újra megtelepedett a vetési varjú, ami azóta már több, mint 300 páros kolóniává duzzadt. Ez azért fontos, mert a kék vércsék a többi sólyomféléhez hasonlóan nem építenek fészket, hanem elfoglalják más madarak, elsősorban a telepesen költő vetési varjú fészkeit. Ezen a varjútelepen kék vércse egyelőre még nem költött, de bízunk benne, hogy egyszer újra megtelepszik itt.


Az ezredfordulóra drasztikusan lecsökkent varjútelepek arra késztették a természetvédelmi szakembereket, hogy mesterséges költőládákkal próbálják segíteni a kék vércsék sikeres szaporodását.

A tapasztalat azt mutatta, hogy a vércsék előszeretettel foglalták el ezeket a ládákat. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén is létesültek ilyen mesterséges telepek, amikben azóta is sikerrel tudnak költeni a madarak.

A kék vércse hazánkban az egyetlen telepesen fészkelő ragadozómadár. Afrikai telelőterületeiről meglehetősen későn, főként májusban érkezik vissza. Természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

Mesterséges odúban nevelkedő kék vércse fióka. Fotó: KNPI archívum Forrás: https://www.knp.hu/hu/hirek/kek-vercsek-tomeges-oszi-gyulekezese-felso-bacskaban-304

Ez a kistestű sólyomféle a magyar puszták féltett kincse, megóvása a hazai természetvédelem egyik kiemelt feladata. A Kárpát-medencétől a Bajkál-tóig a füves pusztákat népesíti be. Magyarországon szinte csak az Alföld pusztai erdeiben és mezővédő erdősávjaiban költ. Elterjedésének nyugati határát a Kárpát-medencében éri el. Az Európai Unió is felismerte, hogy a faj védelme érdekében fontos jelentős lépéseket tenni, ezért az állomány megerősítését célzó LIFE projektet finanszírozott.

Ennek keretében többek közt több ezer mesterséges költőládákat helyeztek ki, facsoportokat telepítettek, és felderítették az állományt veszélyeztető okokat.

Mivel a kék vércse az elhagyott vetési varjú fészkeket foglalja el, nagyban függ a vetési varjú telepeitől, ezért a varjúállomány további csökkenésének megállítása is nélkülözhetetlen a faj védelme szempontjából.

Kék vércse. Gyűrűzéskor kézben tartott madár. Forrás: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-falves

Szintén jelentős probléma a csökkenő haszonállatlétszám miatt a legelők nem megfelelő használata.

A nem legeltetett gyepek nem kedvező táplálkozóhelyek a kék vércsének.

A vonuló madarakat sok veszély fenyegeti útjuk során, valamint afrikai telelőterületükön is. Mielőtt útnak indulnának a kék vércsék, hatalmas tömegbe verődnek, egyes gyülekezőhelyükön több ezer madár is összegyűlhet. Védelme egy speciális élőhelyegyüttes fennmaradását és sok egyéb ritka faj védelmét is elősegítheti. A részére kihelyezett költőládákat a vörös vércse, az erdei fülesbagoly és a csóka is elfoglalhatja.

A kék vércse jóval később kezdi a kotlást mint a varjak. Fészekalja 2-5 tojásból áll. A fiókák 22-23 nap alatt kelnek ki, további 27 nap elteltével hagyják el a fészket. A vörös vércsénél jóval nagyobb arányban fogyaszt rovarokat. A sáskákra főleg rövidfüvű gyepeken vadászik. Sok gyíkot, pockot is fog, de meglepően sok lehet táplálékukban az ásóbéka aránya is.

(Forrás: Kuskunsági Nemzeti Park, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
https://www.knp.hu/hu, https://www.mme.hu/)