A Törökország középső részén dolgozó régészek felfedezték a mediterrán mozaikok „ősét". A darabka eredete több mint három és fél évszázadra nyúlik vissza és a bronzkorból származik. Bár önmagában is lenyűgöző, a kutatók azt remélik, hogy felfedezése segíthet jobban megérteni a meglehetősen titokzatos hettita nép történetét.

A mozaik a helyi híradások szerint Törökország fővárosától, Ankara városától mintegy három órányi autóútra került elő. A területet a tudomány Uşaklı Höyük néven ismeri, ami mintegy 3500 évvel ezelőtt egy hettita templom helyszíne volt. A régészek egy több mint 3000 festetlen kőből álló mozaikot fedeztek fel, amelynek természetes bézs, piros és fekete árnyalatait egykor különböző görbék és háromszög alakzatok létrehozására használták. Ez a műalkotás körülbelül 700 évvel megelőzi az eddig ismert, legrégebbi mozaikot, amely az ókori Görögországból került elő.

A helyszínen dolgozó kutatók úgy vélik, hogy egykor valamilyen lépcsőfok lehetett, és nem feltétlenül mozaiknak készült. Korára való tekintettel azonban nagyon is lehet, hogy minden mozaik „őse", és az építés során használt ötleteket később a Földközi-tenger egész területén megismételték.

A hettita kerámiákat a helyi agyag felhasználásával készítettékForrás: Phys.org

A mozaikok klasszikus korszakának ősei nyilvánvalóan kifinomultabbak – mondta Anacleto D'Agostino, az Uşaklı Höyük ásatási igazgatója a ZME Science online tudományos portálnak. – Ez egyfajta első kísérlet volt erre.

Hozzátette: az emberek talán úgy érezhették, hogy szükségük van bizonyos geometriai minták előállítására, ami más, mint egy egyszerű burkolat.

A Kerkenes-hegy árnyékában, egy ősi templom területén fekvő helyszínt 2018-ban fedezték fel, a török és az olasz régészek azóta dolgoznak itt.

A csapat elmondása szerint nagy valószínűséggel Teshubnak szentelték, aki a hettiták viharistene volt és nagyjából megegyezik az ókori görög mitológia Zeuszával.

D'Agostino úgy véli, hogy bár ennek a mozaiknak a pontos felhasználása ismeretlen, de lehetséges, hogy rituális célt szolgál. A helyszínen kerámiatöredékeket és egy épület maradványait is felfedezték, amelyek eredeti méretére, lakossági szintjére és általános jelentőségére utalhatnak.

Uşaklı Höyük elveszett városa a szakemberek szerint Teshub fontos települése és istentiszteleti helye lehetett, amelyet gyakran említenek a hettita táblák. A késő bronzkorban élt nép ékírást használt és viszonylag sok szöveget hagyott maga után.