Modern technológiával vizgálnak újra ókori bűneseteket

Eulau
Eulauban a régészek felfedezik a világ legrégebbi családi sírját.
Vágólapra másolva!
A bűnözés egyidős az emberiséggel: a haragból, kapzsiságból vagy féltékenységből elkövetett bántettek végigkísérték a történelmünket. Azonban a technológiai fejletlenség miatt a letűnt korokban nehezebb volt az esetek végére járni, mint manapság. A Viasat History képernyőre tűz egy olyan dokumentumsorozatot, amelyben újra górcső alá veszik a múlt érthetetlen tragédiáit – ezúttal modern tudományos módszerekkel, profilozók, fegyverszakértők és genetikusok segítségével. A Tetthely: Az ókor október 4-én 21 órától igyekszik megoldani a történelmi rejtélyeket.
Vágólapra másolva!

450 halott csecsemő egy ősi görög kútban

Athén az időszámításunk előtti II. században még a mediterrán világ virágzó központja volt. Egyik legnyüzsgőbb pontja a város szívében található piac, az agóra volt, amely mellett a régészek döbbenetes leletre bukkantak 1938-ban: egy húsz méter mély kútra, ennek mélyén 450 kisbaba maradványaira. Egy elmélet szerint tömeges gyerekgyilkosság történhetett, hasonlóról a Biblia is ír. Napjaink tudósai azonban a maradványokat megvizsgálva nem látnak erőszakra utaló jeleket, ugyanakkor a csontok mellett talált tárgyak – például egy etetésre szolgáló csőrös tartály – arra utalhatnak, hogy a gyerekek fogyatékkal éltek. Ezt támasztotta alá egyes koponyák formája is, amelyeken vízfejűség vagy farkastorok jeleit vélték felfedezni.

Az ókori görögök nem akartak fogyatékkal élő gyereket nevelni, mert úgy vélték, az balszerencsét hoz.

Számos csont állapota arra is bizonyítékul szolgált, hogy több gyermek betegségben vagy a születés során elkapott fertőzésben halt meg. De ha korai halálról volt szó, miért nem temették el őket? Erre egy akkori ünnep, az amfidrómia lehet a válasz: ha a gyermek ezt a szertartást nem élte meg, akkor nem számított teljes értékű embernek, és nem kaphatott tisztességes temetést sem. Ezért végezhette hát a kút mélyén ez a 450 szerencsétlenül járt lélek...

Eulauban a régészek felfedezik a világ legrégebbi családi sírját. Forrás: SchisCom

III. Ramszesz volt az egyik utolsó egyiptomi fáraó. Időszámításunk előtt 1156-ban halt meg, és az általa emelt templomban helyezték örök nyugovóra.

Akkoriban semmi sem utalt arra, hogy Ramszesz természetellenes halált halt volna, de múmiájának modern törvényszéki vizsgálata kimutatta: a fáraót meggyilkolták.

Bár Ramszesz kitűnő építész és harcos volt, uralkodása nem volt zökkenőmentes. Mint minden fáraónak, neki is több felesége volt, ráadásul több utódja is, akik közül Ramszesz 13 fiút talált trónöröklésre alkalmasnak. Ezt a halotti templomában egy dombormű meg is örökítette, ám a fáraó elfelejtette feljegyezni a trónra kerülés sorrendjét, így nem volt egyértelmű, ki kerülhet trónra, ha Ramszesz meghal.

Az i.sz. 1. századi lápi múmiát röntgenvizsgálatnak vetik alá. Forrás: SchisCom

Egy korabeli papirusz tanúsága szerint Ramszesz egyik másodfelesége, Tiye úgy döntött, hogy meggyilkolja az uralkodót, hogy ezzel a saját fiát, Pentawert segítse a trónra. Tervéhez számos támogatót talált. Ugyan a feljegyzések szerint Ramszesz rájött arra, hogy a megbuktatására készülnek, és az összeesküvőket súlyosan megbüntette,

a múmiáján végrehajtott komputertomográfiai elemzés kimutatta, hogy a torkát bizony elvágták.

De úgy tűnik, a merénylői sem úszták meg a dolgot: a XIX. században találtak egy, a Ramszesz udvartartásához köthető, furcsa múmiát, aki senki másra nem hasonlított. Gyötrelmes arckifejezése miatt biztosan állítható, hogy a férfi nem természetes halált halt, a múmiáján elvégzett DNS-teszt pedig kimutatta, hogy ő bizony Ramszesz fia volt – jó eséllyel Pentawer. Tehát a modern törvényszéki vizsgálat kimutatta, hogy Ramszesz meggyilkolása ugyan sikerrel járt, ám ezért a fia is megbűnhődött.

A combcsont mérete alapján tudják meghatározni a gyermek életkorát. Forrás: SchisCom

Hátborzongató kivégzések, könyörtelen gyújtogatások és kegyetlen rablógyilkosságok: a történelem szereti ismételni önmagát, és azok a bűntettek, amelyek több ezer évvel ezelőtt mindenkinek fejtörést okoztak, a mai tudományok segítségével már könnyebben visszafejthetők. Ezek közül tár fel néhány idegborzolót a Tetthely: Az ókor című széria október 4. hétfő 21 órától.

(Forrás: SchisCom)