Egyes tüdőbetegségek diagnózisához légzésfunkciós vizsgálatot végeznek. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy a légzésfunkciós vizsgálatoknak több típusa létezik, másra van szükség például poszt-Covid kivizsgálás során és az asztma diagnózisához is.

Légzésfunkció vagy képalkotó vizsgálat?

A mellkasröntgen vagy mellkas CT képen egyes tüdőbetegségekre utaló jellegzetes elváltozásokat láthatunk. Ha azonban a tüdő működésében bekövetkezett változásokat akarjuk vizsgálni, akkor a tüdőfunkció működésének vizsgálatára, vagyis légzésfunkcióra van szükség. A vizsgálatot nemcsak a diagnózishoz használjuk, hanem nyomon követésre is, a kontrollvizsgálatok alapján így tudjuk megfigyelni a gyógykezelés hatását, a tüdő működésének aktuális állapotát. A vizsgálat teljesen fájdalommentes, semmilyen kellemetlen mellékhatással nem jár.

A légzésfunkciós vizsgálat típusai

A hagyományos légzésfunkciós vizsgálat során a páciens becsipeszelt orral, egy szájcsutorába végez irányított ki- és belégzéseket. A légutakból kifújt és beszívott levegő térfogatát, áramlását lehet így megmérni, egy készülék segítségével. Főként asztma és COPD gyanúja esetén, szűrő jelleggel alkalmazott, de a betegeknél a kontroll vizsgálatok során is elvégzett vizsgálat.

Még részletesebb eredményt ad a diffúziós kapacitásmérés, mely nemcsak a ki- és belélegzett levegő térfogatát, áramlását méri, hanem pontos képet tud adni a légzés/gázcsere minőségéről, gyorsaságáról, és akadályozottságáról is. A vizsgálat megmutatja, hogy milyen eredményes az oxigén átjutása a léghólyagocskákból a véráramba. Ennek a vizsgálatnak például a poszt-Covid ellátásban is fontos szerepe van.

A spirometria egy olyan légzésfunkciós vizsgálat, mellyel vizsgálhatjuk a tüdő térfogatát, a légzés minőségét, valamint a gázcsere és a keringés állapotát. A légzésfunkciós vizsgálat (spirometria) segítségével a tüdő működéséről kaphatunk átfogó képet. A vizsgálatot általában akkor írja elő az orvos, amikor a tünetekasztmára, krónikus obstruktív tüdőbetegségre (COPD), esetleg tüdőhegesedésre (fibrózis) utalnak, de elvégzésére légúti betegségek állapotának követésénél is szükség van.Forrás: https://www.tudokozpont.hu/legzesfunkcios-vizsgalat-spirometria

A pletizmográfiás vizsgálat a hagyományos légzésfunkciós vizsgálatoknál jóval több adat mérésére alkalmas. A vizsgálat zárt kabinban történik, és a légutakban történő áramlási paramétereken kívül ún. statikus értékeket és légúti ellenállást is képes mérni. Elvégzésére sor kerülhet a spirometriát követően, ha a tüdőgyógyász úgy ítéli meg, hogy a további információk szükségesek a diagnózishoz, vagy a betegség stádiumának megítéléséhez például asztma, COPD, tüdőfibrózis vagy tüdőtágulat (emfizéma) kivizsgálása során. Műtétek, tüdőműtét esetén is sor kerülhet rá, amikor pontos képet kell kapni a tüdő állapotáról, a szervet megterhelő beavatkozás előtt.

A nyílt rendszerű légzésfunkció elvégzésére nem csak a rendelőben van lehetőség. Az otthoni légzésfunkciós vizsgálat során az asztmás, COPD-s beteg az otthonában rendszeresen és panasz esetén aktuálisan végezhet méréseket. Ehhez egy hordozható, inhalátor nagyságú készülékre van szüksége. A mérések eredményeit egy okostelefonra letölthető alkalmazásban rögzíti, így távorvoslásban is használható. Az eredményeket a kezelőorvos szükség esetén a távolból is látja és személyes találkozó nélkül is módosítani tud a kezelésen. Az otthoni rendszeres mérések segítik a személyre szabott terápia beállítását, ezáltal hatékonyabb lehet a változékonyságot mutató betegség kezelése.

(Forrás: Tüdőközpont
www.tudokozpont.hu)