Az amerikaiak kilőtték az atomrakétákat - ezt mutatták a műholdak

Egy RT-2PM Topol interkontinentális ballisztikus szovjet atomrakéta egy moszkvai katonai parádén

Ahogy azt megírtuk, 1983 novemberében a szovjet vezetés annyira komolyan vett egy NATO-hadijátékot, hogy majdnem kitört az atomháború. Valójában abban az évben már másodszor került közel a világ a harmadik világáborúhoz. 1983. szeptember 26-án a Moszkvától délre fekvő szupertitkos katonai légtérfigyelő-központ szolgálatos tisztjein kívül aligha sejthette bárki is, hogy csupán percek kérdése volt a nukleáris világháború kitörése.

„Úgy éreztem magam, mintha kivégzésre vezetnének"
(Sztanyiszlav Petrov alezredes)

Az atomrakéták fenyegető árnyéka

1983. szeptember 26-án az akkor negyvennégy éves Sztanyiszlav Petrov alezredes látta el a Moszkvától délre fekvő titkos légtérfigyelő bázis földalatti irányító központjában az ügyeletes tiszti szolgálatot. Ezekben a napokban ismét a tetőpontjára hágott a hidegháborús szembenállás a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, a Korean Air légitársaság KAL 007-es számú járatának alig három héttel korábbi lelövése miatt. A dél-koreai légitársaság Boeing 747-es óriásgépe New Yorkból az alaszkai Anchorage érintésével Szöulba tartott, 240 utassal és 29 fős személyzettel a fedélzetén.

A KAL 007-es járat letérve a repülési rányvonaláról mélyen behatolt a tiltott szovjet légtérbe Forrás: Origo

A Jumbo szeptember elsején a kora hajnali órákban a repülési terv szerinti irányvonalról jelentősen letérve Szahalin térségében belépett a szovjet légtérbe.

A sziget feletti légtér tiltott területnek számított

az ott állomásoztatott szupertitkos atomrakéta-bázis miatt. A szovjet hadvezetés titkos parancsára az Egyesült Államokkal megkötött SALT II. szerződést megsértve, éppen ezekben az órákban készültek egy RT-2PM Topol interkontinentális ballisztikus rakéta próbaindítására.

Egy RT-2PM Topol interkontinentális ballisztikus szovjet atomrakéta egy moszkvai katonai parádén Forrás: Wkimedia Commons /ru:Участник:Digr

A szovjet légvédelemi parancsnokságon már ezt megelőzően is roppant feszült hangulat uralkodott, mert a tiltott légtér közvetlen határán bemértek egy ott járőröző amerikai Boeing RC-135-ös katonai rádióelektronikai felderítőgépet.

Boeing RC-135-ös amerikai katonai rádióelektronikai felderítőgép Forrás: Wikimedia Commons/U.S. Air Force Photo

Miután a koreai utasszállító személyzete semmilyen kapcsolat felvételi kísérletre nem reagált, a Szovjet Honi Légvédelem egyik magasba emelt Szuhoj Szu-15 TM elfogó vadásza a szovjet főparancsnokság utasítására légiharc-rakétákat indított a Szahalin légterét éppen elhagyó Boeing 747-esre.

Miután a dél-koreai Boing 747-es személyzete nem válaszolt a szovjet katonai légi irányítás felhívásaira, az egyik magasba emelt vadászgép légiharc rakétákat indított a Jumbóra Forrás: Origo

A találatot kapott utasszállító a tengerbe zuhant, a tragédiát senki sem élte túl. Az áldozatok között volt az Egyesült Államok kongresszusának egyik szenátora is.

A máig nem teljesen tisztázott hátterű incidens hatalmas felháborodást váltott ki a nyugati világban.

Ronald Reagan amerikai elnök barbár kalózcselekedetnek minősített a gép lelövését, a Szovjetuniót pedig a „gonosz birodalmának" aposztrofálta.

Ronald Reagan elnök a "gonosz birodalmának" nevezte a Szovjetuniót Forrás: Wikimedia Commons

A KAL 007-es járatának megsemmisítése után a két atomnagyhatalom közötti amúgy is fagyos viszony a mélypontjára süllyedt, és a hidegháborús szembenállás soha nem látott módon kiéleződött.

A saját életét is kockára téve döntött úgy, hogy nem jelent

Ebben a feszült, kiélezett helyzetben vette fel a szolgálatot Petrov alezredes, 1983. szeptember 26-án. Néhány eseménytelen óra elteltével bekövetkezett az, aminek eljövetelére titokban soha és senki sem számított: éles, berregő csengőhang kíséretében a műszerpanelen felvillant az ellenséges atomtámadást jelző rettegett vörös indikátor. Az 1980-as évek elején, a nukleáris elrettentés korszakában mindkét szuperhatalom a földkörüli orbitális pályán keringő katonai kémműholdjainak tucatjaival figyelte a másik területét.

KH-4B Corona amerikai kémműhold Forrás: Wkimedia Commons / PD U.S. Gov.

A kémműholdak voltak hivatottak kellő időben jelezni a nukleáris ballisztikus rakéták indítását, akár szárazföldi silókból, akár pedig a világtengeren cirkáló ellenséges atom-tengeralattjárók fedélzetéről történt volna az első csapás. Szeptember 26-án, a Moszkva melletti földalatti irányító központban döbbent csend követte a riasztófény felvillanását, és a csengő megszólalását.

A vészjelzés teljesen egyértelműnek látszott: az Egyesült Államok területéről ballisztikus rakétát indítottak

a Szovjetunió ellen. Ilyen esetben a mindenkori ügyeletes tiszt hatáskörébe tartozott a Szovjetunió vezérkari főnökségének azonnali, késedelem nélkül való értesítése.

Sztanyiszlav Petrov egykorú fotón Forrás: Russia Beyond

Petrov alezredesre elképesztő súlyú felelősség nehezedett ebben a rendkívül kritikus helyzetben. Petrov pontosan tisztában volt azzal, ha felemeli a telefont, és riasztja a feletteseit, a vezérkari főnökség minden teketória nélkül azonnal parancsot fog adni a válaszcsapásra,

ami perceken belül nukleáris tűzbe boríthatja a világot.

Ha viszont nem jelent, és saját hatáskörében eljárva vakriasztásnak minősíti a rendkívüli eseményt, a fejével, sőt, az életével játszhat. Gondolkodásra, tépelődésre pedig nem volt idő. Az ösztöneit követve úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja a vészjelzést, és nem emelte fel a telefonkagylót.

A Golf-II NATO kódjelű szovjet tengeralattjárók még hagyományos dízel-elektromos meghajtással rendelkeztek, de képesek voltak nukleáris ballisztikus rakéták hordozására és célba juttatására Forrás: Wikimedia Commons

„Kategorikusan visszautasítottam, hogy én legyek a bűnös a harmadik világháború kirobbantásában. Olyan érzésem volt, mintha kivégzésre vinnének, de mégsem cselekedtem" – fogalmazta meg sok-sok évvel később mindazt, hogy mi játszódott le benne ezekben a vészterhes pillanatokban.

Az emberiség csak percekre állt a nukleáris világháború kitörésétől Forrás: HD Wallpapers

A szovjet tiszt - az emberiség nagy szerencséjére-, téves riasztásként, rendszerhibaként jegyezte be az ügyeletes tiszti naplóba a rendkívüli eseményt. A vezérkari főnökség belső vizsgálata tisztázta Petrov alezredest, megerősítve, hogy súlyos technikai hiba idézte elő a téves vészjelzést.

Csak azt tettem, amit tennem kellett

Petrov e rettenetes nap után hosszú éveken át soha senkinek sem beszélt az incidensről, ami könnyen nukleárisháborúba lökhette volna a világot.

Elgyötörten jött haza, de nem mondott nekünk semmit sem"

– idézte fel fia, Dmitrij a szeptember végi napokat. Még ugyanebben az évben Petrov alezredes „a Szülőföldért tett szolgálataiért" kitüntetésben részesült, de az irányítóközpontban történt eseményt természetesen a szovjet katonai hatóságok is államtitokként kezelték.

Dimitrij Usztyinov marsall volt a Szovjetunió honvédelmi minisztere az incidens idején Forrás: Wkimedia Commons /Mil

1984-ben elhagyta a hadsereg kötelékét, és Moszkva közelében, Fryazinóban telepedett le a családjával együtt. Sztanyiszlav Petrov alezredes

csak a Szovjetunió 1991-ben történt felbomlása után szólalt meg a „rettenet napjáról".

Dimitrij Petrov szerint az apja soha sem tekintett hősként magára, és meglepte, , hogy az incidens kitudódása után a közvélemény hőst faragott belőle. „Egyszerűen csak azt tettem, amit tennem kellett" – hangoztatta a férfi, aki megmentette az atomháborútól a világot.

Az atomkatasztrófát elhárító alezredes sohasem tekintett magára hősként Forrás: Facebook

A volt szovjet főtiszt számos kitüntetésben részesült, így többek között az ENSZ nagydíját is megkapta. 2014-ben mutatták be a „The Man Who Saved the World" vagyis A férfi, aki megmentette a világot című rőla forgatott filmet, Kevin Costner főszereplésével. Az egykori, visszavonultan élő katona 2017-ben halt meg az otthonában, hetvenhét éves korában. Halálának híre csak több hónappal később kapott nyilvánosságot, amikor az egyik német barátja írt róla méltatását.

Petrov higgadtsága szörnyű katasztrófától mentette meg a világot Forrás: Wkimedia Commons /U.S. Army Photo

A New Yorkban 2018-ban Sztanyiszlav Petrov alezredes emlékére megrendezett ülésen, az ENSZ egykori főtitkára, Ban Ki-Moon a következő szavakkal tisztelgett a hős katona előtt: „Sztanyiszlav Petrov megérdemli az emberiség mély háláját. Határozzuk el, hogy együtt dolgozunk egy olyan világ megvalósításán, amely mentes lesz az atomfegyverektől."