Ezt Aradért kapod! - A londoni munkások amint felismerték, jól megverték az osztrák hóhért

Haynau
Haynaut miután felismerték, alaposan helybenhagyták a felbőszült londoniak
Vágólapra másolva!
Az aradi tizenhármak október hatodikai mártírhalála az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc vérbetiprásának szomorú szimbóluma. A szabadságharc bukása után a bosszúszomjas bécsi udvari körök, különösen Zsófiai Friderika főhercegné, az ifjú Ferenc József császár anyja kíméletlen megtorlását követeltek a „lázadó és rebellis" magyarokkal szemben. A vérgőzös megtorlás levezénylésre keresve sem találhattak volna alkalmasabb személyt a kíméletlenségéről hírhedt báró Julius von Haynau táborszernagynál, akit itáliai rémtettei miatt csak bresciai hiénaként emlegettek a Habsburg Birodalom határain túl. A korabeli Európa közvéleménye később sem felejtkezett el a magyar forradalom hóhéráról. Amikor Haynaut 1852-es londoni útján felismerték, a felbőszült tömeg „Ezt Aradért kapod!" felkiáltással vettet rá magát a gyűlölt osztrákra, aki a reá záporozó ütlegek elől menekülve, csak egy kocsmai pult alá bújva tudta elkerülni a lincselést.
Vágólapra másolva!

A kegyelem jó dolog, de előbb egy kicsit akasztunk. Nem szabad visszariadnunk egy vérfürdőtől."
(Felix zu Schwarzenberg herceg, osztrák miniszterelnök, a magyar szabadságharc leveréséről)

Európa-szerte gyűlölt figura volt a nőket megkorbácsoltató Haynau

Báró Julius Jacob von Haynau táborszernagy már a napóleoni háborúkból is kivette a részét I. Ferenc ausztriai császár fiatal tisztjeként. Az 1801-től a császári seregben szolgáló ifjú báró a franciaországi események hatására, fiatal kora óta féktelen gyűlöletet érzett mindenféle forradalmi mozgalommal szemben. Julius von Haynau korán elhíresült kíméletlen, kegyetlen természetéről, és erőszakosságáról. Az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom idején a temesvári helyőrség parancsnokaként szolgált.

Julius Jakob von Haynau báró, táborszernagy irányította a szabadságharc leverése utáni véres megtorlást( Josef Kriehuber színezett kőnyomata 1849-ből) Forrás: Wikimedia Commons/Josef Kriehuber

Haynau éles kirohanásokat intézett Batthyány Lajos gróf felelős kormánya ellen, és erélyes katonai rendszabályok életbe lépetését követelte a "rebellió" megfékezésére. Az ekkor még megegyezésre hajló V. Ferdinánd császár utasítására azonban Itáliába vezényelték a kellemetlenül kardcsörtető tábornokot, ahol az olasz szabadságharcosok elleni atrocitásaival szerzett magának kétes hírnevet. 1849 áprilisában kíméletlenül vérbe fojtotta az osztrák önkényuralom ellen Bresciában kitört felkelést.

A Hofburg "héjái" túlontúl is erélytelennek tartották V. Ferdinánd császárt, akit gyengeleméjűség címén udvari puccs mozdított el a trónról, 1848 decemberében Forrás: Wikimedia Commons

Miután bevonult a városba, statáriumot hirdetett, és brutális megtorlásba kezdett. A lázadásban részt vett férfiak közül sokakat kivégeztetett, az őket támogató asszonyokat pedig félmeztelenre vetkőztetve nyilvánosan megkorbácsoltatta.

A bresciai nőkkel szemben tanúsított megszégyenítően kegyetlen eljárása egész Európában mély felháborodást váltott ki;

ekkor ragasztották rá a cseppet sem hízelgő bresciai hiéna gúnynevet. Haynau bresciai vérengzésének csaknem ezer helyi polgár esett áldozatul.

A magyarság körében szívből gyűlölt báró Julius von Haynau táborszernagy, az 1849 utáni véres tisztogatások irányítója Forrás: Wikimedia Commons

(Az osztrák elnyomókkal szembeni hősies helytállás emléke miatt viseli Brescia mind a mai napig a Leonessa d'Italia - Itália oroszlánnője) elnevezést.

Joseph Wenzel von Radetzky gróf, tábornagy Forrás: Wkimedia Commons / Georg Decker

A nemzetközi közvélemény elemi erejű felháborodása ellenére az itáliai császári haderők főparancsnoka, Joseph Wenzel Radetzky gróf, tábornagy, tüntetően külön levélben fejezte ki köszönetét és elismerését Haynaunak a bresciai „hőstette" miatt.

Júdáspénzen vett magának birtokot Magyarországon

A bécsi udvar Haynaut a „sikeres itáliai szolgálata" után, 1849.május 30-án a magyarországi császári csapatok főparancsnokává nevezte ki, a tisztségéről lemondott Ludwig von Welden császári és királyi táborszernagy helyére. Haynau az orosz intervenció miatt két tűz közé került honvédsereget hátba támadta, és több győzelmet aratott a kettős szorításban a hatalmas túlerővel szemben is hősiesen küzdő magyar csapatok felett.

A cári intervenció megpecsételte a magyar szabadságharc sorsát Forrás: Wkimedia Commons / Than Mór

Az 1849. augusztus 13-án megtörtént világosi fegyverletétel után Ferenc József császár Julius von Haynaut Magyarország teljhatalmú katonai parancsnokává nevezte ki, így a hírhedten kegyetlen osztrák tábornok kezébe került a „lázadók" elleni megtorlás.

Az ifjú Ferenc József büszkeségét feladva az orosz cártól kért segítséget a szabadságharc leveréséhez Forrás: Wikimedia Commons/Eduard Klieber

Noha Ivan Fjodorovics Paszkevics tábornok, a világosi fegyverletételt elfogadó orosz cári csapatok főparancsnoka személyesen interveniált Ferenc József császárnál a tizenhárom fogságba vetett honvédtábornok számára a kegyelemért – „Hangozzanak el felséged trónusának magasából a megbocsátás és feledés szavai"- írta Paszkevics a császárnak-, a „példás büntetést" követelő udvari körök nyomására, Haynau kezébe került az ítélkezés.

Paszkevics és Haynau Világosnál Forrás: Wikimedia Commons

Az osztrák hadbíróság által a 13 honvédtábornokra kiszabott halálos ítéletet Haynau megerősítette, gróf Batthyány Lajost, az első felelős kormány miniszterelnökét

pedig Pesten agyonlövette, a tizenhárom vértanú kivégzésének napján,

1849. október 6-án. Az aradi vérengzés után még sok forradalmár esett Haynau megtorlásának áldozatául, és százakat küldött a halálos ítélettel egyenértékű kufsteini, olmützi, illetve munkácsi várfogságra.

Az aradi tizenhárom vértanú honvédtábornok Forrás: Wkimedia Commons

Haynau vérengzése egy idő után már a bécsi udvar számára is kellemetlenné vált, a magyarországi megtorlást kísérő elemi erejű nemzetközi felháborodás miatt. 1850. július 8-án Ferenc József császár felmentette Haynaut a teljhatalmú katonai parancsnoki megbízatása alól, egyben jelentős pénzjutalomba részesített a táborszernagyot véres szolgálatáért.

Batthyány Lajos kivégzése a pesti Újház udvarán, 1849 október 5-én (Ismeretlen művésztől származó egykorú litográfia) Forrás: Wikimedia Commons

Nyugállományba helyezése után a megtorlásért kapott júdáspénzen Magyarországon vett birtokot magának, ahol földbirtokosként élte mindennapjait a magyarok izzó gyűlöletétől övezve.

Ezt Aradért kapod!

Hírhedtté vált itáliai és magyarországi rémtettei miatt Európa-szerte közutálat övezte Haynau személyét. Az obsitos táborszernagy azonban mit sem törődve a rossz hírével, több nyugat-európai országba is elutazott.

Brüsszelben hangosan kifütyülték, Párizsban pedig csak a karhatalmi fellépés mentette meg az inzultustól.

Ám Haynaunak ez sem vette el a kedvét a további utazgatásoktól. 1852-ben - vesztére - Angliába látogatott. Haynau londoni tartózkodása alatt a szűkebb kísérletével felkereste a Park Street-en álló egyik sörgyárat.

Haynaunak nem szegte kedvét, hogy Európa-szerte közutálatnak örvendett Forrás: Wkimedia Commons / Antonio Ciseri

A gyűlölt táborszernagy már angliai utazása előtt is a londoni hecclapok egyik állandó célpontjának számított. A róla közölt karikatúrák, és jellegzetes, lelógó bajsza miatt a Park Street-i munkások közül többen is felismerték a közéjük merészkedett osztrák hóhért. Amikor valaki elkiáltotta magát, hogy itt van Haynau, elszabadult a pokol.

Először szénabálákat és szemetet szórtak a fejére a padlásról, majd söprűkkel és botokkal kezdték el páholni

a tömeg hirtelen fellobbant haragjától megrémült osztrákot. „Ezt Aradért kapod!" – ordították magukból kikelve a menekülő Haynaut ütlegelő londoni munkások, akiről letépték a kabátot, földre lökték, és alaposan megtépázták a hosszú bajszát.

Haynaut miután felismerték, alaposan helybenhagyták a felbőszült londoniak

A tömeg dühe elől pánikszerűen menekülő aradi hóhér az egyik közeli kocsma pultja alá húzódva igyekezett elkerülni a lincselést, ahonnan végül a rendőrök mentették ki. Haynau a botrány után sietve elhagyta Londont, a hecclapok pedig kárörvendő, szatirikus karikatúrákkal ünnepelték a „hóhérverést". Londonból történt szégyenletes menekülése után a császárváros, Bécs viszont a díszpolgárává avatta a „bersciai hiénát."

Julius Jacob von Haynau az itáliai hadjáratátnak ünneplése közben halt meg agyvérzésben Forrás: Wikipedia

A magyar népemlékezetben az aradi tizenhármak hóhéraként élő Haynau 1853. március 14-én Bécsben éppen az észak-itáliai felkelés leverésének közelgő évfordulóját akarta megünnepelni a barátaival, amikor hirtelen összeesett és meghalt; agyvérzés végzett vele.

Haynaut 1853. március 17-én grazi Szent Lénárd-temetőben földelték el.

A Magyarországon máig rossz emlékű császári és királyi táborszernagy a bécsi Hadtörténeti Múzeum különtermében, a Hadvezérek csarnokában életnagyságú, carrarai márványból faragott szobrot kapott.