Másfél évtizedes titkos diplomáciai alkusorozat eredményeként, ötven éve, 1971. szeptember 28-án hagyhatta el Mindszenty József bíboros az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, ahol 1956. november 4-én, a Magyarország ellen indított fegyveres szovjet intervenció napján lelt menedékre. A megalkuvást nem ismerő főpap már a Horthy-rendszerhez is kritikusan viszonyult, és ugyanúgy elítélte a tobzódó nyilasterrort, ahogy a kommunisták 1945 utáni gátlástalan diktatúráját is. Rákosi Mátyás, aki a kommunista diktatúra egyik legveszedelmesebb ellenfelének tartotta az esztergomi hercegprímást, az 1949-es koholt vádakon alapuló Mindszenty-perben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltette a bíborost. Az 1956-os forradalom és szabadságharc eltiprása után az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségére menekült bíborosra Kádár János és rendszere is potenciális veszélyforrásként tekintett. A bíboros 15 évig tartó kényszerű követségi szobafogságának kulisszatitkairól és a háttérben folyó titkos diplomáciai tárgyalásokról Soós Viktor Attila egyháztörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja nyilatkozott az Origónak.

Mint ismeretes, Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország utolsó hercegprímása az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén kapott ideiglenes, ám végül ténylegesen másfél évtizedig tartó menedéket. A nemzetközi jog szabályai, valamint a diplomáciai gyakorlat szerint a nagykövetségek nem szoktak a fogadó állam mindenkori kormányával szemben álló politikusoknak, közszereplőknek vagy ellenzékieknek kvázi politikai menedékjogot adni, hiszen ez a diplomácia íratlan szabályai szerint barátságtalan lépésnek számít, ami komolyan megterhelheti a küldő és a fogadó állam közötti viszonyt. Ilyen szempontból Mindszenty József befogadása a ritka kivételek közé tartozik, viszont az ügy politikai súlya és lehetséges nemzetközi következményei miatt aligha az akkori amerikai követ mondta ki az utolsó szót a bíboros menedékének kérdésében. Mit tudunk erről, vagyis a Mindszenty József befogadásával kapcsolatos háttérben zajló diplomáciai egyeztetésekről?

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésével egyidejűleg felállított Kádár-kabinet, a szovjet szuronyokra támaszkodó Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nagyon súlyos legitimációs deficittel küzdött.

Az új kormányfő, Kádár János számára Mindszenty József egyfajta démonnak számított

részben azért, mert a bíboros lefogatása és koncepciós elítéltetése idején ő volt a belügyminiszter, másrészt pedig Mindszenty 1956. november 3-án elmondott beszéde miatt.

Kádár János, a szovjet fegyveres intervenció idején megalakult Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke számára az amerikai követségre menekült bíboros állandó fenyegetést jelentettForrás: AFP/Zelma

Kádár végig úgy tekintett a bíboros rádióbeszédére, mint a rendszer legitimációjának tudatos megkérdőjelezésére. Mindszenty november 3-i beszéde – amit a Kádár-rendszer propagandagépezete erősen „megvágott" és elferdített – végig a bíboros „legfőbb bűne" maradt Kádár János szemében. Mindszenty József 1956. november 4-én kora reggel a Parlamentben többek között Tildy Zoltán és Bibó István államminiszterekkel tárgyalt.

Mindszenty bíboros Pálinkás-Pallavicini őrnagy kíséretben, az 1956-os forradalom idején történt kiszabadítása idejénForrás: Wikimedia Commons

Innen a titkárával, Turchányi Egonnal együtt a budavári Úri utcában álló prímási palotába indult, de a városba betört szovjet alakulatok ekkorra már lezárták a dunai hidakat. Emiatt a bíboros a Szabadság téren álló amerikai követségre ment, és ott kért menedéket. Valószínű, hogy a diplomatákat teljesen váratlanul érte Mindszenty megjelenése, és az is feltehető, hogy az éppen csak állomáshelyére érkezett követ azonnal kapcsolatba lépett a washingtoni külügyminisztériummal, instrukciókat kérve.

Soós Viktor Attila, egyháztörténész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjaForrás: Origo - Nagy Boglárka

Azt nem tudni pontosan, hogy személy szerint ki adta meg a bíboros befogadásához szükséges hozzájárulást, de az akkori helyzetre figyelemmel nagyon is valószínű, hogy egyenesen a Fehér Házból, Dwight D. Eisenhower elnöktől érkezhetett meg a legfelsőbb engedély. Diplomáciai szempontból ez meglehetősen kényes döntésnek számított, hiszen egyetlen követségnek sem feladata a fogadó állam kormányával szemben álló közszereplő vagy más személy befogadása.

Valószínű, hogy személyesen Eisenhower elnök hagyta jóvá a bíboros befogadásátForrás: Library of Congress

Azt, hogy mennyire kényes volt a befogadással kapcsolatos amerikai döntés politikai háttere, jól illusztrálja, hogy a bíboros személyi titkára, Turchányi Egon már nem kapott menedéket.

Ha jól tudom, először 1958-ban vetődött fel Mindszenty József külföldre távozásának kérdése, de ebből végül nem lett semmi. Mi volt ennek az oka, hiszen okkal gondolhatnánk, hogy a Kádár-rendszer számára kellemetlen főpap külföldre távozása a legitimációs problémákkal küszködő rendszer számára akár előnyös is lehetett volna?

Ne felejtsük el, hogy 1958-ban időben még nagyon közel jártunk az '56-os forradalomhoz és szabadságharchoz. Nagy Imre 1958. június 16-án történt kivégzése igen komoly nemzetközi visszhangot és tiltakozást váltott ki, ami természetesen cseppet sem javított a Kádár-rendszer amúgy is rendkívül rossz általános megítélésén.

Budapest, 1956. október 28. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nagy Imre miniszterelnök és Tildy Zoltán államminiszter a Minisztertanács ülésén a Parlamentben. Nagy kivégzése erős nemzetközi tiltakozást váltott kiForrás: MTI/Bojár Sándor

Való igaz, hogy először 1958-ban, XII. Piusz pápa halála után vetődött fel a bíboros külföldre távozásának lehetősége. Mindszenty József, mint a bíborosi kollégium tagja, egyben a pápaválasztó konklávé tagjának is számított.

A bíboros Rómába utazásáról azonban nem folytattak komoly tárgyalásokat,

mivel a Kádár-rendszer prominensei attól tartottak – tegyük, hozzá, teljes joggal –, hogyha Mindszenty József Nyugatra távozik, komoly hadjáratot fog indítani a kommunista rezsim ellen. Alapvetően emiatt nem járultak hozzá Mindszenty távozásához.

Az amerikai követségen tartózkodó bíborost a diplomáciai épületek területenkívüliségét biztosító immunitás védte ugyan, de feltételezem, hogy a rendszer minden rendelkezésre álló eszközzel megfigyelte Mindszentyt. Kun Miklós történész szerint a szovjet titkosszolgálat fedett akciót készített elő a bíboros kicsalogatása és elfogása céljából, hasonlóan Nagy Imre esetéhez. Tudunk-e ezekről a tervekről konkrétumokat is?

Az egészen biztos, hogy Mindszenty Józsefet végig megfigyelték, de erről nem sok dokumentum maradt fenn. Valószínű, hogy a kádári titkosszolgálat a nap 24 órájában megfigyelés alatt tartotta a Szabadság-téri épületet, mint ahogy a követség magyar alkalmazottai közé beépített ügynökök is jelentettek a politikai rendőrségnek.

Egész biztos, hogy a Kádár-rendszer végig megfigyeltette az amerikai követségen tartózkodó bíborostForrás: Origo - Nagy Boglárka

Az az igazság, hogy eleinte sem Kádárék, sem pedig a szovjet vezetés nem igazán tudta, hogyan kezeljék ezt az ügyet. A Vatikánnal ekkor még nem állt fenn diplomáciai kapcsolat. De Mindszenty József 1949-es meghurcolása és igaztalan elítélése, valamint a kommunista diktatúra tudatos egyházüldözése miatt

amúgy is rendkívül feszült volt a Szentszék és Budapest kapcsolata.

Ennek illusztrálására hadd említsem meg, hogy az esztergomi hercegprímás elítélése után XII. Piusz pápa minden olyan személyt egyházi kiközösítéssel sújtott, aki – bármilyen minőségben – részt vett a bíboros elleni koncepciós processzusban.

XII. Piusz pápa kiközösítéssel sújtotta mindazokat, akik részt vettek a bíboros elleni koncepciós eljárásbanForrás: Wikimedia Commons

Nincs tudomásom arról, hogy a szovjet titkosszolgálat külön akciót szervezett volna Mindszenty József amerikai követségről való kicsalogatására és elfogására.

Természetesen nem lehet kizárni, hogy ilyen tervek is létezhettek,

de ezt alátámasztó dokumentumokat, történelmi forrásokat nem ismerek. Egy erőszakos „kiemelési" művelet még terv szintjén is kizárható véleményem szerint, a várható rendkívül súlyos nemzetközi következmények miatt.

Az 1958-as kudarcba fulladt tapogatózások után mikor vetődött fel ismét komolyabb formában a bíboros Magyarországról való távozásának kérdése?

Ebből a szempontból 1963 a következő fontos dátum, amikor elkezdődtek a Szentszék és a budapesti kormány, illetve a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) illetékes szervei közötti tárgyalások. Magyar részről az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) elnöke, Prantner József, valamint az ÁEH elnökhelyettese, Miklós Imre, illetve az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának képviselői vettek részt a tárgyalásokon.

Miklós Imre ( a kép bal szélén) az ÁEH elnöke Casaroli bíboros-érsek, nuncius ( a kép közepén) és Lékai László bíboros, esztergomi érsek társaságában. VI. Pál még Minszenty életében megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széketForrás: mek.oszk.hu

1968-ig összesen hatvanhárom alkalommal egyeztettek a párt- és állami szervek, valamint a Vatikán képviselői. Közben történt egy másik fontos esemény is: 1962-ben XXIII. János pápa megnyitotta a II. Vatikáni Zsinatot. Kádár Jánost és az MSZMP vezetőit erősen foglalkoztatta a rendszer által hirdetett konszolidáció jegyében a Vatikánnal való kapcsolatok normalizálása is, ami reményeik szerint sokat javíthatott volna a Kádár-rendszer nemzetközi megítélésén.

Kádár János a Vatikánnal való kapcsolatok normalizálásától azt remélte, hogy ez elősegíti rendszere nemzetközi elfogadtatását isForrás: AFP/RIA Novosti/V. Malyshev

Érdemes megemlíteni, hogy Kádár e törekvéseiben a Kreml döntése is szerepet játszhatott, miszerint a magyar pártvezetést bízták meg vatikáni információszerzéssel.

A tárgyalások eredményeként 1964. szeptember 15-én részleges megállapodás jött létre Magyarország és a Vatikán között.

Ezek az események, a Kádár-rendszer és a Szentszék közötti viszony lassú normalizálódása pedig az amerikai követségen tartózkodó bíboros további sorsára is kihatott.

Mikorra változott meg annyira a helyzet, hogy Mindszenty bíboros nyugatra távozása is lehetővé vált?

Lényegében 1971-re érett meg a helyzet ahhoz, hogy Mindszenty József elhagyhassa az amerikai követséget, és Magyarországot is. Ezt megelőzően, az 1960-as évek második felében Franz König bíboros, bécsi érsek a Vatikán megbízásából többször is felkereste a budapesti amerikai nagykövetségen Mindszentyt, hogy rávegye a távozásra.

Kádárt még 1956 után is sokáig kísértette Mindszenty szellemeForrás: WIKIMEDIA COMMON/ROB MIEREMET

Mindszenty József mindenféleképpen ki akarta adni az emlékiratait, és tudta, hogy a követségi szobafogság ezt sohasem tenné lehetővé számára. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Mindszenty József ekkor már idős, 79 éves ember volt, akit betegségek kínoztak. Ezek voltak azok a legfontosabb körülmények, amelyek hatására – és a Szentszék kívánságának eleget téve – maga is beleegyezett a távozásába.

A magyar kormány és a Vatikán közötti részleges megállapodást VI. Pál pápa írta alá, 1964-benForrás: Wikimedia Commons

Még ezt megelőzően a Vatikán és a Magyar Állam közötti diplomáciai kapcsolatok feléledésének jegyében,

1971. április 16-án VI. Pál pápa személyes audiencián fogadta Péter Jánost, Fock Jenő kormányának külügyminiszterét.

Az Apostoli Szentszék és a magyar kormány megállapodása alapján Mindszenty bíboros – a pápának fogadott engedelmesség okán – 1971. szeptember 28-án elhagyta a budapesti amerikai nagykövetséget. A bíborost innen személygépkocsin – megálló nélkül – Bécsbe vitték, ahonnan Rómába utazott.

Mindszentyt noha sok csalódás érte, de sohasem kritizálta a SzentatyátForrás: Origo - Nagy Boglárka

A bíborost Rómában komoly csalódás érte, mivel úgy érezte, hogy olyan ígéreteket tettek a nevében, amiket ő magától semmiképpen sem vállalt volna. Viszont soha, semmilyen formában sem illette kritikával VI. Pált, mert engedelmes főpapként minden feltétel nélkül elfogadta a Szentatya döntését, így azt is, hogy, 1973 decemberében VI. Pál megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket.

Hogyan teltek Mindszenty József utolsó évei, és hogyan áll jelenleg Magyarország utolsó hercegprímásának boldoggá avatási eljárása?

Mindszenty József számára élete végén jött el az a lehetőség, hogy végiglátogassa a külhoni magyar emigrációt. Élete utolsó négy éve (1971. szeptember 28. és 1975. május 6. között, a szerk.) a külföldi utazásaival telt el, ami egyfajta diadalútnak bizonyult.

Forrás: Origo
"Igehirdetésem.Mindszenty József bíboros szentbeszédei a bécsi Pázmáneumban 1971–1975."
A Mindszenty Alapítvány kiadásában 2021 tavaszán jelent meg „Igehirdetésem. Mindszenty József bíboros szentbeszédei a bécsi Pázmáneumban 1971–1975." című gyűjteményes kötet. A kiadvány Mindszenty eddig ismert összes, a bécsi Pázmáneumban elmondott beszédét tartalmazza magyarázó jegyzetekkel. Egy részletes, alapos bevezető tanulmány segíti az olvasót, amelyben a kötet szerkesztője Soós Viktor Attila bemutatja a szentbeszédek hátterét, a bécsi időszakot. Megismerhetjük azt is, hogy miért hiányoznak bizonyos szentbeszédek, ekkor ugyanis egy-egy lelkipásztori látogatást tett Mindszenty József szerte a világban. E meghatározó utazások eseményeibe is bepillanthatunk a kötet tanulmányát olvasva.

Emellett véglegesítette a nagy gonddal előkészített emlékiratait is, hogy azok 1974 végére megjelenhessenek.

Mindszenty egyaránt kíméletlenül felemelte a szavát a nyilashatalom, és a kommunizmus ellenForrás: Terror Háza Múzeum

De nemcsak az emlékiratait, hanem a bécsi Pázmaneumban elmondott nagyhatású beszédét is megjelentették, amelyben Mindszenty József rendkívül érdekes képet nyújt a pasztorációs szemléletéről.

Mindszenty bíboros élete végéig következetes maradt a hitvallásához.

A bíboros 83 éves korában, Bécsben hunyt el. Hamvait a rendszerváltás után Mariazellből Esztergomba hozták, és a bazilika altemplomában helyezték örök nyugalomra. Ferenc pápa jelentette be a boldoggá avatási eljárás részeként, hogy Mindszenty József tiszteletre méltó.

Ferenc pápa tiszteletre méltónak, és a hit vértanújának nevezte Mindzsenty József bíborost, akinek folyamatban van a boldoggá avatási eljárásaForrás: AFP/Tiziana Fabi

A pápa Mindszenty bíborost hitvalló vértanúnak nevezte, boldoggá avatása jelenleg is zajlik. Hazánkon kívül – különös módon – Nigériában örvend rendkívül nagy tiszteletnek az ottani keresztények között Mindszenty József, a mártír magyar bíboros emléke.