Légúti fertőzés, rossz hangképzés, reflux vagy pajzsmirigybetegség következménye is lehet. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy az elhúzódó rekedtség hátterében komolyabb elváltozások is állhatnak, melyek megfelelő kezelés nélkül csak rosszabbodnak.

Rossz szokások és fertőzések

• A rekedtség leghétköznapibb oka a hangszalagok túlerőltetéséből fakad. Ilyen esetben hangos környezetben történő beszélgetés, kiabálás okozhatja a panaszokat.
• Téli időszakban gyakori kiváltó ok a vírusfertőzés is. Gégegyulladás esetén a hangszalagok megduzzadnak, fokozott igénybevétel esetén a rekedtség tovább erősödhet.
• Rekedtség maradhat vissza elhúzódó köhögéssel járó kórképek után is, ilyen esetben a hangszálak túlerőltetésének oka a tartós köhögés.
• Rossz szokás, vagy betegségek tünete is lehet a krákogás, mely szintén a hangszálak túlerőltetésével jár, így gyakran ez okozza a tartós rekedtséget.

Aggodalomra ad okot, ha a rekedtség egy légúti betegség – torok- és gégegyulladás - elmúlását követően megmarad, hetek alatt sem javul, illetve ha a hang változása önmagában, látszólag minden ok nélkül jelentkezik.Forrás: https://www.fulorrgegekozpont.hu/hirek/rekedtseg-okai-miert-megy-el-a-hangom

Komoly elváltozások a háttérben

• A látszólag minden ok nélkül, tartósan fennálló rekedtség súlyos betegségeket, például gége-, vagy pajzsmirigydaganatot is jelezhet.
• Kialakulhat reflux betegség következtében is, melynek során a gyomorból visszacsorgó savas váladék reflexesen irritálja a felső légutak nyálkahártyáját, ezáltal hangszálakat is és rekedtséget okoz.
• Erős dohányosoknál idővel a rekedtség állandósulhat, mivel a dohányfüst hatására a hangszálakon vizenyő jelenik meg.
• A dohányzás hajlamosít a gégerákra is, ezért a kialakult rekedtség fül-orr-gégészeti vizsgálata feltétlenül indokolt.
• Pajzsmirigy megnagyobbodás, allergia és ritkább esetekben ideggyógyászati valamint belgyógyászati betegségek is okozhatnak rekedtséget.

Tartós, 3-4 hetet meghaladó rekedtséggel feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert lehet akár olyan daganatos elváltozás is a hangképző szerveken, ami még korai stádiumú, s melyre a rekedtség felhívhatja a figyelmet – figyelmeztet a Fül-orr-gége Központ orvosa.Forrás: https://www.fulorrgegekozpont.hu/tunetek/rekedtseg

Helytelen hangképzési technika is okozhat rekedtséget

A hangképzés rendellenességeit diszfóniának hívjuk. A juvenilis diszfónia, a gyermekkori panaszok leggyakoribb formája is tartós rekedtség képében jelentkezik. A helytelen hangképzési technika kiváltó oka lehet, ha a gyermek a közösségben folyamatosan túlkiabálni igyekszik társait, ezáltal rendszeresen préseli, túlfeszíti a hangszálait, de okozhatja a hangképzésben résztvevő izmok renyhesége is. Diszfónia felnőtteknél is jelentkezhet. A kezelés mindkét esetben hasonló módon: fül-orr-gégészeti vizsgálatot és a hallászavar lehetőségének kiszűrését követően logopédiai foglalkozások keretében valósul meg. A hangterápia segítségével elsajátítható a helyes légzés, pontos artikuláció, a lágy hangindítás a megfelelő hangosítás és minden olyan képesség, amely a jó hangképzést, ilyen módon pedig a rekedtség megszűnését eredményezi.

Ügyeljünk a folyadék fogyasztásra! A megfelelően hidratált hangszalagok kevésbé sérülékenyek, a jelentős igénybevételt is kevésbé sínylik meg.Forrás: https://www.fulorrgegekozpont.hu/hirek/rekedtseg-okai-miert-megy-el-a-hangom

Mikor forduljon orvoshoz?

A rekedtség hátterében tehát a legbanálisabb okoktól kezdve igen súlyos kórképek is állhatnak. A következő esetekben a fül-orr-gégészeti vizsgálat mindenképp javasolt:

- gyermekkorban jelentkező, elhúzódó, vagy látszólag ok nélküli rekedtség esetén,
- ha a rekedtség több hete tart,
- nyelési panaszokkal, fájdalommal, köhögéssel társul,
- ha dohányzik.

(Forrás: Fül-orr-gége Központ
www.fulorrgegekozpont.hu)