Véres hurkát, sört és sajtot is fogyasztottak a prehisztorikus hegyi emberek az ausztriai Hallstadt sóbányájában talált leletek szerint. Az emberi ürülékben talált, sajt- és sörkészítésre alkalmas speciális élesztőfajták nyomai arra utalnak, hogy ezek az élelmiszerek már 2700 éve is ismertek voltak.

Ez a penészes sajt fogyasztásának legrégebbi ismert nyoma - hangsúlyozták a felfedezést tevő kutatók a Current Biology című tudományos lapban.

A már évezredekkel ezelőtt is használt bányajáratokban a magas sótartalom és az állandó, 8 Celsius-fokos hőmérséklet miatt a szerves anyag olyan hosszú időt is túlél, amely alatt máshol már rég teljes mértékben lebomlott volna. Ez igaz a hegyi emberek ürülékére is.

A bolzanói Eurac Research kutatóközpont és a Bécsi Természettudományi Múzeum (NHM) szakértői, valamint olasz és amerikai tudósok négy mintát elemeztek a molekuláris biológia modern módszereivel: egy a bronzkorból származott, kettő a vaskorból, egy pedig a 18. századból.

Az általunk vizsgált leletek szinte tökéletesen konzerválódtak. Tartalmaznak még emberi DNS-t, bélbaktériumok DNS-ét, valamint az elfogyasztott táplálék részeit és proteint is" - közölte Frank Maixner, az Eurac Research mikrobiológusa.

Az egyik vaskori, mintegy 2700 éves mintában nagy mennyiségben találták meg két gombafaj, a Penicillium roqueforti és Saccharomyces cerevisiae nyomait. Ezekről a gombákról ismert, hogy élelmiszer nemesítésére és fermentálására használhatók.

A 2700 éves ürülékmintaForrás: Anwora/NHMW

Minden nyom kékpenészes sajtra és sörre utal - mutatott rá Kerstin Kowarik, az NHM munkatársa.
A tudósok egyértelmű jeleket találtak arra, hogy a speciális gombavariánsokat nemcsak véletlenül használták ezek az emberek, hanem célzottan, sörkészítésre tenyésztették és alkalmazták őket.
Ezen kívül egy nagyrészt szarvasmarhavérből álló élelmiszert is fogyasztottak, melyet a tudósok egyfajta vaskori véres hurkának tartanak.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a prehisztorikus kulináris praktikák nemcsak magasan fejlettek voltak, de az összetett feldolgozott élelmiszerek és a fermentálás technikája is nagy szerepet játszott a táplálkozás korai történelme során" - mondta Kowarik.

A kutatás szerint a speciális termékek és az élelmiszerek fermentálással történő finomítása már mintegy 3000 éve is elterjedt volt a mai Salzkammergut területén. Ez az ismeret új fényt vet az elmúlt korokra.
Az új információk szerint az egykori hegyi emberek rostban és szénhidrátban gazdag táplálékot fogyasztottak. Ezt kiegészítették babból vagy ritkábban gyümölcsökből, magokból vagy állati táplálékból származó fehérjével - fejtették ki a tudósok.

A bélbaktériumok elemzéséből kiderült, hogy a sóbányában talált legfiatalabb, 300 éves mintában lévő bélmikrobiom meglepő mértékben megegyezett a híres tiroli gleccsermúmia, Ötzi bélbaktériumaival.

Az ötezer éve élt kőkorszaki ember béltartalmát Maixner és kollégái már korábban elemezték.

"Ha a 300 éve élő emberek olyan mikrobiommal rendelkeznek, mint több ezer évvel korábban élő elődeik, akkor ez azt jelenti, hogy itt viszonylag rövid idő alatt következtek be hatalmas változások" - mondta Maixner arra utalva, hogy az iparosodás korának társadalmában viszont már jelentősen eltérő a mikrobák összetétele.