Agyi károsodást okozhat a hosszú ideig tartó űrutazás egy friss német kutatás szerint.

Asztronautákon végzett vérvizsgálatok könnyű, de tartós károsodásra és az agy gyorsabb öregedésére utalnak - közölte a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem (LMU).

A súlytalanság állapota megzavarhatja a vér kiáramlását az agyból, ami idővel az agy-gerincvelői folyadék nyomásának növekedéséhez vezethet - írták a tudósok a Jama Neurology című tudományos lapban.

Korábbi tanulmányok utaltak már arra, hogy a hosszabb űrutazások nemcsak a csontok és izmok sorvadását okozzák, hanem az agyra is hatással vannak. Ez a jelenség űrutazáshoz köthető neurookuláris szindrómaként (SANS) ismert - mondta Jens Jordan, a Német Űrkutató Központ orvosi intézetének igazgatója. Eddig azonban nem volt világos, hogy ez a hatás károsítja-e az agyat.

Ennek feltárására az LMU kutatói, Peter zu Eulenburg és Alexander Choukér svéd és orosz kollégáikkal öt olyan orosz űrhajós vérét vizsgálták, akik öt és fél hónapot töltöttek a nemzetközi űrállomáson (ISS).
A tudósok az asztronauták vérét az utazás előtt és közvetlenül utána, majd egy héttel, valamint három héttel később is elemezték. A vizsgálatok szerint az űrből való visszatérés után megemelkedett az agy öregedését és sérülését jelző több protein szintje. Különösen igaz ez a visszatérés utáni első hétre.

IllusztrációForrás: Shutterstock

Nem derül ki a tanulmányból, hogy az agyi változások megbetegítették-e az érintetteket. Egy biomarker a vérben még semmit nem mond a klinikai panaszokról"  - mondta Jordan. Ahhoz, hogy a hosszú ideig tartó misszióknak az asztronautákat érintő kockázatait a minimális szinten lehessen tartani, átfogóan kell tanulmányozni, hogyan lehet megakadályozni az agyat érintő nyomásnövekedést - véli Peter zu Eulenburg.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az európai űrkutatási hivatal (ESA) is tanulmányozza a kérdést. Többek között azt vizsgálják, segíthet-e az asztronautáknak egy mesterséges gravitációt előidéző centrifuga, valamint azt, hogyan hat a folyadékok áramlására a test alsó részét érő vákuum. 

Ez az űrutazások egyik orvostudományi kihívása"  - mondta Jordan.

Hosszú távú tanulmányokra és résztvevők nagyobb csoportjára van szükség ahhoz, hogy az űrutazás és a neurológiai károk közötti kapcsolatot jobban megérthessük - írták a tanulmányban.