A csapvíz tényleg megvédhet minket a mikroműanyagoktól?

A mikroműanyagok már szinte mindenhol előfordulnak, és megjelentek a véráramban is

Egy új tanulmány szerint a vízforraló sötétbarna színe jó jelnek számít. A kutatók ugyanis azt találták, hogy a csapvíz egyfajta természetes védőpajzsot hozhat létre a mikroműanyagokkal szemben a benne található elemeknek és ásványi anyagoknak köszönhetően, ami megakadályozza, hogy közvetve lenyeljük annak a nagyon apró darabjait.

A mikroműanyagok ma már szinte mindenhol megtalálhatók. Szennyvízben, élelmiszerben, levegőben, tengervízben és ivóvízben is kimutatták őket. Korábbi tanulmányok szerint hetente akár 5 gramm mikroműanyagot is megehetünk, ami egyenértékű egy hitelkártya méretével.

Az apró műanyag részecskék lenyelésének leggyakoribb forrása a víz, mind a palackozott, mind az, ami a csapból folyik.

Ez az egész világon problémaként jelentkezik, bár egyes területeken rosszabb, mint másokon: az Egyesült Államokban vagy Indiában például kétszer annyi műanyag kerül a vizekbe, mint mondjuk Európában.

A dublini Trinity College és a University College kutatói szerint azonban talán kissé „torz" a felfogásunk magáról a folyamatról. A szakemberek a Chemical Engineering tudományos szaklapban publikált tanulmányukban azzal érvelnek, hogy a mikroműanyagokat vizsgáló tanulmányok gyakran nem veszik figyelembe a csapvíz részét képező ionokat és szennyeződéseket, amelyek azonban nagy változást hozhatnak.

Mikroműanyag. Forrás: https://phys.org/news/2020-06-tons-plastic-western-annually.html

A csapvíz nem száz százalékban tiszta H20: ehelyett nyomelemeket és ásványi anyagokat tartalmaz

– magyarázta John Boland a kutatás vezetője a ZME Science online tudományos portálnak. – A listán szerepel többek között a kalcium, magnézium, nátrium, kálium, foszfor, réz, vas, szelén és a cink.

A tudósok szerint ezeknek a nyomelemeknek és ásványi anyagoknak a bevonása teljesen megváltoztathatja a csapvízben található műanyagok lebomlásának folyamatát.

A műanyag „szétesése" helyett az ásványi anyagok ugyanis úgymond „bevonják" a műanyagot, és megakadályozzák a lebomlást, ami így „mikroműanyag-mentessé" válik.

A kutatók példaként egy sötét, barna színű vízforralót hoztak, ami szerintük jó jel: ez a barna réteg a réz-oxid, amely a csapvízben található réz ásványokból képződik, amely tökéletes kombináció, és amellyel megvédhetjük vízforralónkat és magunkat a mikroműanyagoktól.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy meg kell várnunk, amíg a vízforraló „felépíti a védőpajzsot". Ez utóbbit szeretnék a kutatók laboratóriumi körülmények között kifejleszteni.

Az eredmények azt mutatják, hogy talán a természetben is találhatunk néhány alternatívát a műanyagprobléma megoldására.