Egy hatalmas patagóniai fosszilis lelőhelyen végzett új kutatás azt mutatja, hogy a legkorábbi dinoszauruszok némelyike közösségben élhetett, ami a szakértők szerint az állatok korabeli sikerének egyik kulcsa lehetett. Egy most publikált tanulmányban a tudósok ugyanazon faj embrióit fedezték fel a megkövesedett tojásokban.

Korábban már több tanulmány kimutatta, hogy néhány, a kréta földtörténeti időszakban élő dinoszaurusz közösségben, egyfajta csordákban élt. A tudomány számára egy fontos függőben lévő kérdés azonban továbbra is felmerül: vajon mikor és hogyan jelent meg ez a viselkedés az evolúciós történetükben?A Scientific Reports tudományos folyóiratban most publikált tanulmány arról számolt be, hogy a 2000-es évek elején egy nemzetközi tudóscsoport egy 190 millió éves dinoszaurusz fészkelőhelyre bukkant Patagóniában, amely a Mussaurus patagonicus-hoz, egy primitív, növényevő Sauropodomorpha dinoszauruszhoz tartozó, fiatal csontvázakat is tartalmazott. A hosszú nyakú növényevő hüllőmedencéjű dinoszauruszok egyik kládja tartalmazza a sauropodákat és felmenő rokonaikat is.

Már 193 millió évvel ezelőtt kedvelték a társaságotForrás: GNU Free Documentation License

Egy ilyen megőrzött lelőhely sok információt elárulhat arról, hogyan éltek a korai dinoszauruszok– magyarázta Diego Pol, a CONICET paleontológusa a HeritageDaily online tudományos portálnak, aki felfedezte a helyet.

A szakemberek úgy gondolták, hogy a dinoszauruszok korai életéről leginkább a helyszínen talált tojások adhatnak új információkat; arra voltak kíváncsiak, hogy vajon egy Mussaurus rakta őket vagy sem.

Nehéz fosszilis tojásokat találni, és még inkább olyanokat, amelyekben embriók is vannak, mivel nagyon különleges körülményekre van szükség a megkövesedésükhöz – mutatott rá Pol.

Az ESRF (European Synchrotron Radiation Facility) egy nemzetközi együttműködésben működtetett kutatóintézet, amely Európa legnagyobb szinkrotronsugár-forrását működteti a francia Grenoble városban, tökéletes eszközt biztosított az ilyen típusú minták kutatására. Egy nagy energiájú röntgensugarakat használunk, hogy behatoljunk a mintába anélkül, hogy megsemmisítenék azt, de mégis teljes képet kapjunk – mondta Vincent Fernandez, a Londoni Természettudományi Múzeum és az ESRF paleontológusa.

A szakemberek négy napot töltöttek azzal, hogy megvizsgálják a tojásokat. Végül a nagy felbontású számítógépes tomográfia a Mussaurus megkövesedett embrióit tárta fel néhányban, és megmutatta, hogy ezek a kövületek egyetlen dinoszauruszfaj közösségi szaporodási helyéhez tartoznak.

A kutatók ezzel párhuzamosan magát a helyet is tanulmányozták. A kövületeket több sziklahorizontban ugyanazon a helyen találták, ami azt jelzi, hogy a Mussaurus az egymást követő évszakokban valószínűleg visszatért ugyanarra a helyre, ahol fészkelőhelyet hozott létre.

Az üledékek alapján a tudósok arra következtethettek, hogy mindez egy tó száraz peremén helyezkedett el.

Az összes lelet egy jól szervezett csordaszerkezetet mutat. A tanulmány szerint ez az első feljegyzés egy ehhez hasonló, összetett társadalmi viselkedésről egy korai dinoszaurusznál, ami több mint 40 millió évvel megelőzi a fejlett közösségi viselkedésű dinoszauruszokkal kapcsolatos, egyéb feljegyzéseket.