Valósággá válik a gondolatolvasás veszélye

Az agy egyfajta előrejelző készülék, mely jóslási képessége az általa folytonosan keltett különféle ritmusokból adódik

Napjainkban egyre több kutatásnál merül fel az a kétségtelenül közhelyessé vált kérdés, hol a határa az emberiség számára hasznos és a már potenciálisan veszélyes kutatásoknak. Több, látszólag ártalmatlan kutatási terület is hordozhat nagy veszélyeket magában. Ezek közül mutatunk be kettőt.

Gondolatolvasás MRI-vel

Egy olyan készülék, amely megbízhatóan képes olvasni az emberek gondolataiban, nagy hasznot jelenthetne például a terroristák vagy bűnözők leleplezésében, akár még a bűncselekmény elkövetése előtt. Másik nagyon hasznos alkalmazási területük lehetne, hogy mozgás- és kommunikációképtelen betegekkel is lehetne kapcsolatot teremteni. Egy ilyen berendezés megalkotásával kapcsolatban azonban rengeteg erkölcsi és etikai aggály merül fel, különösen akkor, amikor az államok és a rendvédelmi szervek amúgy is egyre többet szeretnének megtudni a polgárok magánéletéről.

Nézőponttól függően szerencsére vagy sajnos ilyen készülékek megalkotása még a távoli jövő kérdése. De hamarosan valóság lesz, ez tény. Jelenleg az agyműködésről a legtöbbet az úgynevezett fMRI (funkcionális mágneses rezonancia készülék) berendezésekkel lehet megtudni. Ezekkel a műszerekkel megállapítható, mely agyterületek jönnek aktivitásba bizonyos tevékenységekkor, képek megjelenítésekor vagy szavak felolvasásakor. Egyik ilyen vizsgálat során jött rá például Adrian Owen, a kanadai Nyugat-ontariói Egyetem neurobiológusa, hogy a látszólag vegetatív állapotban tengődő betegek 16 százalékának agya képes valamilyen aktivitást mutatni a környezet ingereire, tehát érzékelik valamennyire a környezetüket.

Az igazi gondolatolvasás talán sosem lesz megvalósítható Forrás: Pinterest

2019-ben egy újabb lépéssel közelebb jutottunk a gondolatolvasáshoz. Az orosz Neurobotics cég, valamint a Moszkvai Fizikai és Technológiai Intézet (MIPT) olyan berendezést dolgozott ki, amellyel noninvazív módon alkotnak képet egy személy agyi aktivitásáról. A kutatók videofelvételeket játszottak le a kísérlet résztvevőinek, miközben újfajta agy-számítógép interfésszel és EEG-vel monitorozták agyi aktivitásukat. A módszerrel a kutatócsoport valós időben sikeresen vizualizálta az alanyok gondolatait.

A szakemberek többsége szerint azonban a valódi gondolatolvasás sosem lesz megvalósítható - legalábbis ezekkel a berendezésekkel nem. Az ilyen és hasonló készülékek hazugságvizsgálatra való alkalmazását pedig egyelőre elutasítják a bíróságok.

Mennyire veszélyes a magzatok genomelemzése?

A terhes anyák vérében ott kering a még meg nem született magzat teljes genetikai állománya. A genetikusok szerint hamarosan nem az lesz a kérdés, hogy miként férjenek hozzá ehhez, hanem az, hogy hogyan használják fel az így szerzett információt.

A prenatális (születés előtti) genetikai diagnózis új formájának kulcsát azok a DNS-darabok képezik, amelyek szabadon keringenek minden ember véráramában. A várandós anyák vérében keringő DNS nagyjából 15 százaléka a magzatból származik, állítja Dennis Lo, a hongkongi Kínai Egyetem patológusa, aki magzati genetikai szűrés kifejlesztésével foglalkozik egy amerikai biotechnológiai cégnél. A trükk az, hogy meghatározzák, melyik DNS tartozik a magzathoz, ez pedig ma már viszonylag egyszerűen megvalósítható.

A magzati genomelemzés akár Huxley Szép új világában leírt borzalmas következményekhez is vezethet Forrás: Wallpapers

A magzati genetikai állomány elemzésének vannak pozitív oldalai is. Például a magzati DNS-ből ugyanolyan biztonsággal (több mint 95 százalékos érzékenységgel) megállapítható, hogy nem szenved-e a magzat Down-kórban, mint a jóval kockázatosabb amniocentézisből.

Az újfajta vizsgálatok veszélye elsősorban abban rejlik, hogy olyan betegségekre (például Alzheimer-kórra) való genetikai hajlamot is ki lehet velük mutatni, amelyek az élet folyamán nagyon későn vagy esetleg egyáltalán meg sem jelennek. Szabad-e ilyen esetekben a szülőkre bízni a döntést, hogy megtartják-e a magzatot, mikor azt sem tudjuk, mennyire lesz fejlett az orvostudomány 60 év múlva? Sokan - például Lo is - kardoskodnak amellett, hogy a szülőknek joguk van megtudniuk, milyen betegségek fenyegethetik a jövőben a gyereküket. Mások attól félnek, hogy a magzati genetikai szűrés általános elterjedése visszaveti egyes betegségek kutatását, illetve a szaporulat jelentős csökkenéséhez vezet. Egyesek egyenesen Huxley Szép új világának megvalósulásától tartanak.