A mohácsi csata 500. évfordulójának méltó megünneplésére való felkészülés keretében újabb restaurálási munkába kezdett a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. Közben folynak a feltárások is: a reméltnél is nagyobb arányban kerültek elő leletek nyáron a Mohácsi Nemzeti Emlékhely öt tömegsírja közül a III. számú feltárása és tudományos vizsgálata során.

A sírkertben található, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely egyik ismertetőjegyének számító, az 1976-os megnyitására elkészült 120 darab fa sírjel és szobor állapota az elmúlt 45 évben, az időjárás, valamint kártevők miatt jelentősen leromlott. A Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) tájékoztatása szerint a sírjelek állagmegőrzését folyamatosan végezik, az elmúlt hat évben 50 alkotást újítottak fel.

A Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen több szobrot is megújítottak, most a harangláb következikForrás: Mohácsi Nemzeti Emlékhely

Az idei év kiemelt feladata a sírkert legismertebb szimbólumának számító, hatméter magas harangláb teljes körű restaurálása – emelte ki a hozzánk eljuttatott közleményében a Duna-Dráva Nemzeti Park. – A haranglábat az elmúlt 45 évben számos olyan tényező érte, ami miatt felújításra szorul, a tetejéről lehulló fazsindelyek balesetveszélyessé tették, a kártevők több helyen kikezdték.

Hozzátették: a harang leemelése után a haranglábat kiemelték, majd a sérült, hibás részek cseréje és a teljes restaurálás, állagmegőrzés után várhatóan december közepén kerül vissza a helyére.
Ahogy arról már az Origó is beszámolt, antropológusok és régészek közreműködésével tavaly augusztusban kezdődött meg a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak éveken át tartó tudományos vizsgálata. Az öt évesre tervezett munkálatok során a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) antropológusai végzik a régészeti feltárást. A munkálatok magában foglalják a tömegsírok felnyitását, a csontvázak különválasztását, osztályozását, antropológiai morfológiai vizsgálatát, valamint a régészeti leletmentést.