A Szent Grál mellett kétségkívül a zsidó vallás és az egyetemes kultúrtörténet egyik legmisztikusabb tárgya, az ószövetségi frigyláda tekinthető a legszélesebb körben ismert ereklyének. Egyesek kétségbe vonják, hogy egyáltalán létezett, mások szerint pedig még ha valós tárgy is volt, bizonyosan megsemmisült, amikor a babiloniak Kr.e. 587-ben elfoglalták Jeruzsálemet és porig égették az első Templomot. Sokan viszont abban hisznek, hogy a frigyláda túlélte a történelem viharait, és ma is létezik. Sőt, akadnak, akik azt is tudni vélik, hogy a jeruzsálemi Templom-hegy alatt, vagy a vatikáni katakombák mélyén, illetve a távoli Etiópiában rejtőzködik valahol a kultikus ereklye. Éppen ezért napjaink Indiana Jones-a ugyancsak vakarhatja a fejét, ha az elveszett frigyláda nyomára szeretne bukkanni.
Mágikus erőt tulajdonítottak a "szövetség ládájának"
Amíg a Szent Grál jelentéstartalmáról számos vita zajlik, a frigyláda az ószövetségi szentírás és a bibliatörténet legrészletesebben leírt kegytárgyának számít. Érdemes már most az elején leszögezni, hogy a különböző korszakokban keletkezett bibliai utalások elég egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a frigyláda valós, létező tárgy lehetett.
A szent tárgy első részletes leírása Mózes könyvéből ismert: „Megcsinálá az asztalt is sittim-fából: két sing a hossza, a szélessége egy sing, magassága másfél sing. És beborítá azt tiszta arannyal, és csinála reá köröskörül arany pártázatot. Csinála egy tenyérnyi széles karájt is köröskörül; és a karájhoz csinála arany pártázatot köröskörül" - fogalmaz a ma embere számára némileg nehezen érthető veretes bibliai nyelvezet Mózes II. könyvében a frigyláda „paramétereiről".
Mai mértékegységre átültetve az ókori héber mértékeket, a láda hossza (harmadfél sing) 111,25 cm, a szélessége és a magassága pedig (másfél sing) egyaránt 66,75 cm lehetett. A bibliai leírásokból azt is tudjuk, hogy a kívül-belül aranylemezekkel borított láda tetején két színaranyból készített és egymással szembe fordított kerub ült. (A kerubok az ábrahámi vallások mennyei lényei, amelyek a héber apologetika szerint Isten közvetlen környezetében a legmagasabb rendűeknek számítanak - a szerk.)
A bibliai hagyomány szerint a szent ládában őrizték azt a két kőtáblát, amit a tízparancsolat szövegével Mózes a Sinai-hegyen kapott az Úrtól, de a frigyláda mélye néhány mannadarabot is rejtett (a manna isteni étek - a szerk.), Áron kivirágzott botja mellett.
A ládát a hagyomány szerint személyesen Mózes készíttette el. A frigyláda óriási szakrális jelentőségű tárgy volt, ami az ókori zsidó nép hite szerint mágikus erővel rendelkezett. A frigyládát mindig letakarva hordozták, és tilos volt megérinteni. Éli főpap idején, amikor kitört a filiszteusokkal vívott háború, a kultikus ládát a katonai táborba vitték. Miután a filiszteusok győzedelmeskedtek és kifosztották a tábort,
a ládát hadizsákmányként magukkal vitték, és a városukban, Asdóban tették ki közszemlére,
Dágon isten szentélyében. Nem sokkal a frigyláda közszemlére történt kiállítása után súlyos pestisjárvány tört ki Asdóban. A megrémült filiszteus vezetők a szörnyű csapást az idegen istenség haragjának tudták be, ezért egy követség útján sietve visszajuttatták az izraelitáknak a félelmetes ládát.
A babiloni ostrom után veszett végleg nyoma a kultikus ereklyének
A frigyládát Kr.e. 1000 körül Dávid király vitette Jeruzsálembe. A zsidók leghíresebb királya, Dávid fia, Salamon, uralkodásának negyedik évében kezdett hozzá az első Templom felépítéséhez. Amikor Kr.e. 967-ben felavatták a pompás épületet, a „szövetség ládáját" a templom legbelső fülkéjében, a „Szentek szentjében" (Devir) helyezték el. A Szentek szentjébe egyszerű földi halandó sohasem tehette be a lábát, és még a főpap is csak évente egyszer járulhatott a frigyláda színe elé.
A frigyláda hosszú és viharos történetében a Kr.e. 587-es év különösen fontosnak számít. Ebben az évben az agresszív hódító, II. Nabukodonozor babiloni király ostrom alá fogta és bevette Jeruzsálemet. A babiloniak kifosztották és porig égették a Templomot.
A Szentek szentjében őrzött isteni ládának ekkor veszett végleg nyoma.
A frigyláda sorsával kapcsolatos legendák nem sokkal az első Templom pusztulása után, már a 6. században lábra kaptak. Sokan kétségbe vonták, hogy a babiloniak kezére kerülhetett volna a szent ereklye.
A Makkabeusok II. könyvében található utalás szerint még II. Nabukodonozor hadainak betörése előtt Jeremiás próféta elrejtette a ládát. Az úgynevezett Midrás tradíció szintén hasonlókról regél: eszerint még negyven évvel a babiloni invázió előtt Jósijáhú király megparancsolta a levitáknak a láda elrejtését, ami így nem is kerülhetett az ellenség kezére. Talán még ennél is érdekesebb, hogy a hadizsákmányról készített és fennmaradt részletes babiloni jegyzék sem említi meg a zsákmánytárgyak között a híres ládát.
A csaknem hét évszázaddal később, a Kr.u. első század legvégén keletkezett és Jánosnak tulajdonított Jelenések könyve emelkedettebb magyarázatot talált a frigyláda eltűnésére, ami - az Apokalipszis szerint – a templomból egyenes a mennybe emelkedett. (Jel. 11,19.)
Persze, nem mindenki osztja ezt, így köztük Sherwin Wine rabbi, a frigyláda történetét kutató izraeli egyháztörténész sem,
aki úgy véli, hogy a láda az első templommal együtt Kr.e. 587-ben megsemmisült.
A tudós rabbi nagyon is gyakorlatias okra vezeti vissza a láda általa feltételezett pusztulását. A győztes babiloniak csakúgy, mint a többi korabeli hódítók, különösen vonzódtak az aranyhoz.
Mivel a frigyládát kívül-belül aranylemezekkel borították, Sherwin Wine szerint a ládát egyszerűen szétszedték, lefeszítették róla az aranylemezeket, az „értéktelen" faanyagot pedig tűzre vethették. Ugyanígy vélekedik a láda sorsáról Jordan Maxwell professzor is, a téma elismert kutatója, aki szerint a Szentek szentjébe betört babiloniak szétfeszítették a ládát, és csak az értékes aranylemezeket vitték magukkal. A professzor ezzel magyarázza, hogy a láda miért nem szerepel II. Nabukodonozor hadizsákmány-listáján.
Feltáratlan titokzatos járatok és termek a Templom-hegy alatt
A láda után nyomozó kutatók közül James Davila, a skóciai St. Andrews Egyetem szaktudósa részletes forráselemzéssel ugyanarra az eredményre jutott, mint amiről a Midrás tradíció is regél. Davila az ószövetségi könyvek modern elemzésével, valamint egy ritka és feledésbe merült, de 1648-ban nyomtatásban kiadott ősi héber szöveg analíziséből arra jutott, hogy a leviták még valóban azt megelőzően elrejthették a frigyládát, hogy II. Nabukodonozor elfoglalta volna Jeruzsálemet. Érdekes módon ezt az 1947-ben Qumran mellett megtalált híres holt-tengeri tekercsek is megerősítik. A tekercsek egyik irattöredéke ugyanis a „templom elrejtett kincseiről" beszél.
A „templom" ebben az estben csak az első, Salamon-féle Templom lehet, mert az irat még az első zsidó háború, vagyis azt megelőzően keletkezett, hogy a második Templomot Titus császár légiói Kr.u. 70. augusztusában kifosztották és lerombolták volna.
Sajnos a holt-tengeri tekercsek irattöredékéből sem derül ki azonban, hogy hová rejthették el a templom kincseit. Harry Moshoff 2014-ben megjelent „The Ark Report" (A frigyláda-jelentés) című nagy visszhangot kiváltott könyvében a jeruzsálemi Templom-hegyen végzett régészeti kutatások eredményeiből arra a következtetésre jutott, hogy a frigyládát a Templom-hegy alatt kiépített ókori járatrendszerben rejthették el.
Az izraeli archeológusok a 21. századi technológia segítségével a közelmúltban ötven föld alatti járatot, illetve kisebb-nagyobb termet azonosítottak az egykori templom alatt. Azt a szakaszt is sikerült lokalizálniuk, amit még Salamon király uralkodása idején építhettek ki.
A magyar származású izraeli régész-professzor, Gabriel Barkai, a Héber Egyetem tanára szerint a Templom-hegy alatt felfedezett ókori járatokból kiindulva nagyon is elfogadható az a bibliai forrásokkal, köztük a Makkabeusok II. könyvében írtakkal egyező elképzelés, hogy a Templom kincseit még a babiloni támadás előtt ezekben a járatokban rejthették el. Önként adódó kérdés, hogy ha egy ilyen kézzelfogható nyomra bukkantak, vajon miért nem tárják fel a Templom-hegy alatti járatokat?
Ennek természetesen nem a szándék hiánya, hanem a kényes politikai helyzet az oka. Az egykori templom helyén most ugyanis a híres Sziklamecset,
az iszlám világ harmadik legszentebb imahelye áll.
Az Al-Aksza mecsetet a 7. század végén Abd al-Malik omajjád kalifa építtette azon a helyen, ahol az iszlám hagyomány szerint a vallásalapító, Mohamed próféta a lovával felugratott az égbe, hogy átvegye Allahtól a harmadik kinyilatkoztatást. Egészen az 1967-es arab-izraeli háború végéig Kelet-Jeruzsálem jordán fennhatóság alatt állt.
Annak ellenére, hogy Izrael Állam a saját felségterületének nyilvánította a Templom-hegyet, a szent kerület mind a mai napig a jordániai székhelyű Wakf iszlám szervezet kezelésében áll. A muszlimok mindenfajta régészeti kutatást elleneznek itt, mert szerintük Izraelnek ezzel csupán egyetlen célja lenne, a szent mecseteik lerombolása. A napjainkban is még több mint kényes helyzetre figyelemmel borítékolható, hogy egy Templom-hegyi ásatás súlyos és véres zavargásokba torkollna.
Sába királynője és a titokzatos etióp szál
Szép számmal akadnak, akik a jeruzsálemi Templom-hegytől jóval távolabb, a vadregényes fennsíkjairól híres kelet-afrikai ország, Etiópia területén keresnék a frigyládát. A világtörténelem leghosszabb életű, csaknem három évezredes múltra visszatekintő uralkodói családja, az etióp Menelik-dinasztia ősi történetének egyik meghatározó eleme, hogy mint „Júda oroszlánjai", ők voltak a frigyláda őrzői. Ennek a meseszerű legendának egészen Salamon király koráig nyúlnak vissza a gyökerei.
A szépségéről messze földön híres etióp királynő, Makeda (ismertebb nevén Sába királynője) bájainak Salamon sem tudott ellenállni. Amikor Makeda fényes udvartartásával együtt meglátogatta a bölcsességéről híres izraeli királyt, Salamon rögtön beleszeretett az egzotikus szépségű királynőbe. A vonzalom kölcsönös lehetett a két koronás fő között, mivel Makedának a Jeruzsálemben eltöltött szép napok emlékeként fia született Salamontól.
A királyi nászból származó gyermek lett az egészen 1974-ig uralkodó Menelik-dinasztia első uralkodója.
A zsidó hitre áttért Makedának Salamon elkészíttette „Isten ládájának" pontos másolatát,
amit az őt Jeruzsálemben meglátogató ifjú trónörökössel, Menelikkel akart elküldeni a királynőnek. A legenda szerint azonban a fondorlatos ifjú titokban kicserélte a két ládát, és a Szentek szentjében álló eredetit vitte magával Abesszínába.
Az etióp legendárium szerint a frigyláda Akszúmba került, ahol azt a Zion templom alatti sziklakamrában őrzik mind a mai napig. Mengeska herceg, az utolsó etióp császár, Hailé Szelasszié unokája többször is kijelentette, hogy a frigyláda Etiópiában van. Ami tagadhatatlan, hogy a frigyláda kultusza olyan erős az etióp keresztények között, hogy az ország minden kopt templomában megtalálható a szent ereklye egy-egy stilizált másolata.
Ha valóban Etiópiában őrzik a frigyládát, felmerül a kérdés, vajon miért nem teszik közszemlére ezt a becses és világhírű relikviát? Erre azonban alighanem még Indiana Jones sem tudja a választ.