Új módszerekkel kezdte meg az inváziós fajok elleni fellépést a Duna-Dráva Nemzeti Park. Ennek érdekében hoz létre egy inváziós fajokra vonatkozó országos adatbázist, amely a természetvédelmi hatóságok számára nyújt támpontot az egyes fajok jelenlegi előfordulásáról, elterjedési területéről és a lehetséges kezelési módszerekről.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi szempontból egyik legértékesebb gyepterületén, a közösségi jelentőségű és fokozottan védett Szársomlyó hegy déli lankáin tervez beavatkozásokat az inváziós fajok ellen.
Az itt található sziklagyepek és lejtősztyepp rétek hazánkban egyedülálló természeti értékeit veszélyeztető, a területen sajnálatos módon egyre intenzívebben terjedő özönnövény, a bálványfa állományának visszaszorítására kerül sor – tájékoztatta szerkesztőségünket közleményben a Duna-Dráva Nemzeti Park, amely adatbázis létrehozására törekszik a LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célkitűzéseiel összhangban, aminek célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése.
A szervezet által kialakított, inváziós fajokat összefoglaló, országos adatbázis a természetvédelmi hatóságok számára nyújt támpontot az egyes fajok jelenlegi előfordulásáról, elterjedési területéről és a lehetséges kezelési módszerekről.
Ahogy arra felhívták a figyelmet, a legagresszívabban terjedő, és így a legtöbb problémát okozó özönfajaink egyike a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima). A köznyelvben – tévesen – ecetfaként is emlegetett faj Kínában őshonos, Európában díszfaként kezdték ültetni a 18. században. Egyenes, szürke törzséről, nagy méretű, szárnyasan összetett leveleiről és jellegzetes, kellemetlen szagáról könnyen felismerhető.
A bálványfa elleni védekezés csak úgy lehet hatékony, ha megelőzzük tömeges megjelenését – emelték ki a szakemberek. – Mivel általában zavart területeken jelenik meg, és onnan terjed a messze repülő magok, vagy a rendkívül intenzíven növekedő gyökérsarjak segítségével, sokszor a településekről, építkezések környezetéből, kiskertekből kerül a természetes élőhelyekre.
A Duna-Dráva Nemzeti Park azt javasolja, hogy sokat tehetünk terjedésének megállítása érdekében, ha a kikelő egyedeket azonnal kigyomláljuk. A projekt eredmények hosszú távú megőrzéséhez ugyanis elengedhetetlen fontosságú, hogy a környező szőlők, kertek tulajdonosai szintén gondoskodjanak a területükön megjelenő bálványfaegyedek eltávolításáról.