Tartós, több napig vagy hétig tartó kemény fagyok idején nem csak a táplálék, de a folyékony halmazállapotú víz megtalálása is kritikus tényezővé válik a madarak túlélése szempontjából. A fagyos levegő a szervezet hasonló fokú kiszáradását okozza, mint egy forró kánikulai nap. Ezért kell télen a madaraknak – kirándulókhoz és a hegymászókhoz hasonlóan – fokozottan ügyelniük a folyadékvesztés pótlására.

Magától értetődőnek látszik, hogy aki szomjas, télen egyen havat vagy jeget. Csakhogy Magyarországon gyakran szárazak, hó- és zúzmaramnetesek a telek, így ez a vízutánpótlási forma nem is mindig elérhető. Ráadásul a fagyot víz fogyasztása, testen belüli felolvasztása nagyon megterhelő, különösen az alultáplált, energiahiányos szervezetet számára.

Arról már nem is beszélve, hogy a vízfürdő a tollazatuk tisztán tartásához is fontos.

Ezért hangsúlyozzuk a Madárbarát kert programban annak fontosságát, hogy a lehető legtöbb madáretető mellett működjön itató-madárfürdő is. Azok, akik télen is itatják a madarakat tudják, hogy szárnyas kosztosaink majdnem olyan gyakran láthatóak az itatókon, mint magot, almát, cinkegolyót csipegetve.

Az itatók jégtelenítése

Télen a lényeg nem az, hogy a madarak számára a nap minden percében rendelkezésre álljon a víz. Már az is nagy könnyebbség nekik, ha legalább néhány órán keresztül hozzáférhetnek. Ezért elegendő, ha naponta egy-két alkalommal kiszedjük az itatóból a jeget, és a helyére maximum langyos csapvizet töltünk.

A jég eltávolítása gondot okozhat, ha a hidegben rideggé, törékennyé váló, például kerámia itatót használunk. Ezért a legjobb 40–50 cm átmérőjű, 5–10 cm mély műanyag virágalátét itatót alkalmazni, amiben a madarak fürödni is tudnak.

Az itató sérülését, eltörését úgy kerülhetjük el, ha langyos csapvizet folyatunk először a jégre, majd a felfordított itató aljára, ami megszünteti a jég tapadását, és egy tömbben kiesik a tálból. Ezt követően már csak fel kell tölteni az itatót, amihez vödör helyett szűk kiöntőnyílású locsolókannát vagy palackot használjunk, mert így el tudjuk kerülni a víz melléfolyatását, ami másnap reggelre az itatót mozdíthatatlanul az aljzathoz fagyaszthatja. Segíti a jégtelenítést a vízbe helyezett ülőrúd, mert ennél fogva könnyebben mozgathatjuk a befagyott itatót.

Annak érdekében, hogy embertársaink is biztonságban legyenek, az ablakpárkányra, erkélykorlátra kihelyezett itatókat mindig megfelelően rögzítsük, amire az itató vizébe helyezett kellő nagyságú kő is megfelel.

A Madárbarát kert programban is fontos a környezettudatosaág, ami a vízzel való takarékos bánásmódra különösen igaz.

Ha télen is itatunk, és van komposztálónk is, az itató naponta eltávolított jegét érdemes erre halmozni (komposztáló hiányában egy-egy fa vagy bokor tövébe is tehetjük), mert olvadáskor a jég öntözővízként hasznosul. Az itatók akár 6-8 liternyi vizét érdemes egész évben ilyen odafigyeléssel kezelni és a naponta cserélt vizet így öntözésre felhasználni, ami éves szinten sok száz liternyi hasznosítást jelent!

Vörösbegy (Erithacus rubecola) fürdeni készül a frissen feltöltött téli itatón, ahol a beülőfán látszik a megmaradt jég néhány darabja (Fotó: Orbán Zoltán).Forrás: https://www.mme.hu/az_eteto_fontos_kiegeszitoje_az_itato

Néhány trükk a téli itatás megkönnyítéséhez

• Ha az itató napon van, akkor a gyenge téli napsütés is késlelteti a víz befagyását.
• Télen különösen előnyös a lágy műanyagból készült műanyag virágalátét itatótálca, mert ebből annak sérülése, eltörése nélkül eltávolítható a jég.
• A jégtelenítés úgy a legkönnyebb, ha a kézmeleg vízből a jégre és az edény hátuljára is csorgatunk egy keveset.
• De a reggeli jégtelenítés elkerülhető, ha este kiöntjük az itatóból a (még vékony jéghártyával fedett) vizet.
• Ha éjszakára egy követ teszünk a kazánra, fűtőtestre, akkor ezt a felmelegedett "indián radiátort" a jégtelenített itató vizébe téve elodázható a befagyás.
• Ablakpárkányon, erkélyen, a házhoz közeli itatón, hosszabbító segítségével, 10-20W-os termosztátos (beállítható hőmérsékleten automatikuson ki- és bekapcsoló) akváriumfűtővel, galambászok által is használt melegítőlappal, kis költséggel folyamatosan fagypont feletti hőmérsékleten tartható az itató vize.
• Etetni-itatni erkélyen, ablakpárkányon is lehet, erről részletesen olvashat itt : https://www.mme.hu/teli_madarvedelem_az_ablakparkanyon
• Az etetőre kihelyezett alma nem csak élelmet, de némi vízutánpótlást is jelent a madarak számára, ha ez kőkeményre fagyott, csurgassunk rá meleg vizet, hogy felpuhulva a gyengébb csőrű madarak számára is megkönnyítsük a csipegetését.

Közösen az itatók befagyása ellen

Télen sokan azért nem itatnak, mert a víz megfagy. Pedig éppen ez, a folyékony halmazállapotú víz hiánya a legfontosabb érv a téli itatás mellett. Ráadásul ebben az etető madarai is segítségünkre vannak, jellegzetes viselkedésükkel órákkal is elodázhatják az itatók teljes befagyását!
A dolog a nagy forgalmú etetőkön működik, ahol a madarak szinte folyamatosan látogatják az itatót. Miközben ennek vize hártyásan elkezd befagyni, a leggyakoribb vendég cinegék és verebek kis, csőrnyi széles ablakokat törnek és tartanak nyitva a jéghártyán. Ezek a nyílások a jégfelszín folyamatos vastagodása közben akár órákon át is megmaradhatnak, és minden olyan faj képes ezekből inni, melynek csőre belefér a lékekbe. A hőmérséklettől és a madárforgalomtól függően az itatók befagyását csak idei-óráig tudják késleltetni az állatok. Végül győz a fagy és az itató vize tömör jégtáblává alakul. Ilyenkor jutnak szerephez a madárbarátok, akik naponta legalább egyszer langyos vízre cserélik a jeget.

Három videó madarakról a téli itatókon.

 

 

 

 

 (Forrás: Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu)