Újabb furcsaság derült ki az agyról, a tudósok is meglepődtek

Egészséges emberi agy színezett MRI képe

Több nyelv egyidejű feldolgozásához agyunk pont ugyanazokat a mechanizmusokat használja, mintha csak egy nyelvvel foglalkozna – állapították meg a New York University kutatói.

Az agy ugyanazzal a mechanizmussal kombinálja a szavakat mondattá, ha az összes szó ugyanazon a nyelven van, mint ha két különböző nyelvből származnak – tettek meglepő felfedezést a New York University (NYU) idegtudósai.

Az eredmények azt mutatják, hogy a nyelvek közötti átkapcsolás azért megy olyan könnyen a bilingvis embereknek, mert az agyuk igazából észre sem veszi, hogy a bemenet váltogat a nyelvek között, így a kétnyelvű szöveget is ugyanolyan folytonossággal tudják észlelni és követni.

„Agyunk természetes módon képes egyszerre több nyelvvel foglalatoskodni – magyarázza Sarah Phillips, az NYU doktorandusza és az eNeuro folyóiratban megjelent cikk vezető szerzője. – A nyelvek különböznek abban, hogy milyen hangokat használnak, és hogyan szervezik a szavakat mondatokká. De végső soron minden nyelv szavakat kombinál a komplex gondolatok kifejezésére."

A bilingvis emberek ennek folyamatnak egy lenyűgöző változatát mutatják be: agyuk készségesen rak össze különböző nyelvű szavakból álló mondatokat, csakúgy, ahogy a többiek egy nyelvvel teszik ugyanezt"

– fogalmazott Liina Pylkkänen, az NYU nyelvészeti és pszichológiai tanszékeinek tanára és a közlemény rangidős szerzője.

Egészséges emberi agy színezett MRI képe Forrás: BSIP/SGO / BSIP/Sgo

Az Egyesült Államokban a U.S. Census legutóbbi népszámlálási adatai szerint mintegy 60 millió ember használ két vagy több nyelvet. A bi- és multilingvizmus, vagyis két- és többnyelvűség széles körű elterjedtsége ellenére azonban kevéssé ismertek azok a neurológiai mechanizmusok, amelyek révén ezek az emberek egynél több nyelvet képesek anyanyelvként használni.

Különösen érdekes területre visz annak kutatása, miként vegyítik a különböző nyelvek szavait akár egyetlen mondaton belül is a kétnyelvűek, ahogy azt a beszélgetéseikben gyakran hallhatjuk. Izgalmas kérdés, hogy az agy milyen működést mutat az ilyen nyelvhasználat közben. A folyamat jobb megértése érdekében Pylkkänen és Phillips azt vizsgálták meg, hogy a kétnyelvűek vajon ugyanazokat az agyi mechanizmusokat használják-e a kevert nyelvű és az egynyelvű szövegek megértésekor, vagy a kevert nyelvű kifejezések megértése valami egészen egyedi módon hozza működésbe az agyukat.

Vizsgálataik során a kutatók koreai-angol kétnyelvű emberek idegi aktivitását vizsgálták nyelvfeldolgozás közben. A vizsgálat résztvevőinek számítógépes képernyőn mutattak szókombinációkat és képeket. Először mindig a szöveget mutatták, aztán a képet, és a résztvevőknek azt kellett megmondaniuk, hogy a kép illett-e a szöveghez. A szavak vagy értelmes kétszavas mondatokat formáltak (pl. „icicles melt" = olvadnak a jégcsapok) , vagy véletlenszerűen egymás mellé dobott értelmetlen igepárosok voltak („jump melt" = ugrik olvad). Az esetek egy részében mindkét szó ugyanabból a nyelvből – koreaiból vagy angolból – származott, máskor keverten, ahogy az a vegyes nyelvű beszélgetésekben megszokott.

Forrás: Kateryna Kon

A kísérletek alatt a kutatók magnetoenkefalográfiás (MEG) képalkotás segítségével követték nyomon a résztvevők agyi aktivitását. A MEG az idegsejtjeink működése során keletkező elektromos áramok keltette mágneses mezőket teszi láthatóvá, így azonosítja az aktív agyterületeket.

A felvételek egyértelműen azt mutatták, hogy a koreai-angol kétnyelvű emberek a kevert nyelvű és az egynyelvű kifejezések értelmezésekor ugyanazokat az idegi mechanizmusokat alkalmazták.

Egész pontosan az agy bal elülső halántéklebenye, amelynek a szójelentések kombinálásában játszott szerepét korábbi kutatásokból jól ismerjük, közömbös volt arra, hogy egy vagy két különböző nyelvből származtak a feldolgozott szavak. Ez a terület minden esetben készségesen integrálta az egyes szavak jelentését komplex jelentéssé, amennyiben teljesült az a feltétel, hogy a szavak jelentése kombinálható (vagyis a kifejezések nem random szósaláták).

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a nyelvek közötti kapcsolgatás természetesen adódik a kétnyelvűek számára, mert az agy olyan jelentéskombináló mechanizmussal rendelkezik, amely nem „látja" a nyelvek váltogatását.

„A korábbi kutatások főleg azt vizsgálták, hogyan képes agyunk egy adott nyelven végtelen számú különböző kifejezést értelmezni – fűzte hozzá Phillips. –

A mi vizsgálatunk pedig azt mutatja be, hogy a bilingvis agy meglepő könnyedséggel értelmez olyan komplex kifejezéseket, amelyek különböző nyelvű szavakból állnak össze."