Magyar műszereket visznek a Nemzetközi Űrállomásra a NASA űrhajósai

Az ISS, vagyis a Nemzetközi Űrállomás fotója

Az ELKH Energiakutatási Kutatóközpont (EK) Űrkutatási Laboratóriumának dózismérőivel a fedélzetén, többszöri elhalasztás után november 11-én indult útnak a Nemzetközi Űrállomásra a NASA SpaceX Crew-3 küldetése. A kísérletsorozat most kezdődő, 19. küldetésén újdonság, hogy az űrhajósok két szett dózismérőt visznek magukkal - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleménye.

A NASA asztronautái, Raja Chari, Tom Marshburn és Kayla Barron, valamint az Európai Űrügynökség űrhajósa, Matthias Maurer a SpaceX Crew Dragon „Endurance" űrhajójával a Kennedy Űrközpontban, egy Falcon-9 rakéta tetején várják majd a startot. Az űrállomáson eltöltött féléves bevetésük alatt az asztronauták közel 350 tudományos kísérletben fognak segédkezni, többek között a DOSIS-3D projekt kozmikus sugárzást mérő detektorainak installálásában is. Mint minden küldetés során, a DOSIS-3D passzív dozimétereket tartalmazó csomagjaiban az EK Űrkutatási Laboratóriumának dózismérői is ott vannak.

A küldetésre vitt két szett dózismérő közül az egyik az európai Columbus modul megszokott mérőpozícióiban regisztrálja majd a sugárzás mennyiségét és minőségét. Ezzel egyidejűleg a másik szett dózismérő a Matthias Maurer által CosmicKiss névre keresztelt misszió keretében az Amerikai Orbitális szegmensben (USOS), a Leonardo modulban és az orosz szegmensben végzi majd el ugyanezeket a méréseket.

Az ISS, vagyis a Nemzetközi Űrállomás fotója Forrás: AFP/-

Azonos detektortípusokkal, sztenderd összeszerelésben, szimultán végzett méréssel a szakértők átfogó képet kaphatnak majd az űrállomás aktuális sugárzási teréről. A világűrben uralkodó sugárzási környezet ugyanis nagyon összetett és változékony, hiszen jelentősen befolyásolja a naptevékenység, többek között a napfoltok számossága és egyéb intenzív jelenségek, mint például a napkitörések. Mindemellett a földfelszín feletti pályamagasság növekedése vagy csökkenése is mérhető módon befolyásolja az űrhajósokat érő ionizáló sugárzást.

Mivel az űrállomás minden modulja különbözőképpen árnyékolt, természetesen más-más dozimetriai értékre lehet számítani attól függően, hogy milyen a falvastagság, illetve hogy az adott szegmenst mennyire védi a többi modul a kozmikus viszonyoktól. A rengeteg változó paraméter miatt minden mérési pontban egyedi, aktuális körülményekre jellemző sugárdózis regisztrálható.

A felmérések eredményei ezért sok hasznos információval szolgálnak majd az űrhajósok védelme és az árnyékolás jelenlegi állapotának felmérése tekintetében.