Látott már kettő és félméteres puhatestűt? Mutatjuk!

100-110 millió éve élt kréta időszaki ammoniteszek rekonstrukciója

Nem csak a T-rex és más, félelmetes ragadozók, hanem más állatok is szuper méretűre nőhettek a késő kréta időszakában. Ekkortájt érte el a tengeri puhatestűek egy típusának a mérete úgymond a csúcsot: a legnagyobb ammoniteszek átmérője elérte az akár kettő és fél métert is.

Tekintélyes méretükkel próbálták elkerülni, hogy zsákmányállattá váljanak

Az ammoniteszek kihalt tengeri állatok, a puhatestűek (Mollusca) törzsében a fejlábúak osztályába sorolt ammonoideák névadó alosztálya. Maradványaik kitűnő korjelzők, mivel egy-egy nemük általában legfeljebb 1-2 millió évig élt; evolúciójuk viszonylag gyors volt. Néhány példányuk azonban óriási méretűre nőtt, és a tudósok nagyon szerették volna megérteni, hogy pontosan miért.

A PLOS ONE tudományos szaklapban publikált tanulmányban a kutatók összesen 154 ammonitesz különböző méretű, megkövesedett maradványait vizsgálták. Christina Ifrim, a németországi Heidelbergi Egyetem paleontológusa által vezetett nemzetközi csapat úgy gondolja, hogy

a kérdésre egy lehetséges válasz lehet:

az állatok tekintélyes méreteik révén szerették volna elkerülni, hogy a félelmetes vízi moszaszauruszok zsákmányává váljanak.

100-110 millió éve élt kréta időszaki ammoniteszek rekonstrukciója Forrás: Enchanted Earth

Az evolúciós nyomás lenyűgöző jelenség: akkor fordul elő, amikor a populációt olyan stressz éri, amely befolyásolhatja a reproduktív sikert

– mutatott rá Christina Ifrim a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Azok az egyedek, akiknek jellemzői a legalkalmasabbak a túlélésére, nagyobb valószínűséggel reprodukálják és továbbadják ezeket a tulajdonságokat az utódoknak.

Hozzátette: az evolúciós nyomás egyik példáját az antibiotikum-rezisztenciát kifejlő mikrobák jelentik.

Párhuzamosan nőttek méreteik a moszaszauruszokéval

Ahogy arra a szakemberek rámutattak, a Parapuzosia seppenradensis óriás ammoniteszről meglehetősen kevés információ áll a tudomány rendelkezésre, ezért nehéz volt összehasonlítani a Parapuzosia nemzetség más egyedeivel, mivel a fosszilis feljegyzések is ritkák.

Szokatlan lelet a szárazföldi eredetű borostyánban: a kép jobb szélén látható tengeri"csigaház" egy kréta időszaki fiatal ammonitesz héja Forrás: Scientific Russia

Ifrim és munkatársai új tanulmányukban a Parapuzosia leptophylla és a Parapuzosia seppenradensis összes elérhető példányát tanulmányozták, beleértve a történelmi kövületeket, valamint rengeteg új mexikói és angliai kövületet.

Előbbiek mérete 0,1 méter és 1,8 méter között változott.

A csapat végül arra a következtetésre jutott, hogy a P. seppenradensis a P. leptophylla-ból fejlődött ki, miután az utóbbi egy kis és korlátozott élőhelyről terjedt el Nyugat-Európa partjainál, egészen a Mexikói-öböl nyugati részéig.

Valamivel több mint 80 millió évvel ezelőtt a P. seppenradensis elkülönült ősétől, és olyan állattá fejlődött, amely sokkal nagyobbra tudott nőni

– magyarázta Christina Ifrim. – A legnagyobb P. leptophylla mindössze 0,7 méter átmérőjű volt, ami még mindig nagy, de semmiben sem hasonlítható leszármazottjának hatalmas méretéhez.

Az Iharkúton felfedezett, világszenzációnak számító édesvízi moszaszaurusz, a Pannoniasaurus inexpecatus tudományos rekonstrukciója Forrás: Pecsics Tibor

És bár lehetetlen határozott állást foglalni arról, hogy miért is nőttek ilyen nagyra ezek a lények, de a tudósok szerint ebben

egyrészt az éghajlatváltozás játszhatott szerepet, másrészt igencsak szembetűnő, hogy az ammoniteszek méretének növekedésével egy másik lény is egyre nagyobb méreteket öltött: a moszaszaurusz vízi hüllők nemzetsége.

Ezekről a vad lényekről, a kréta tengerek csúcsragadozóiról pedig közismert, hogy szívesen zsákmányoltak ilyen puhatestűeket.

Ám további elemzésekre van szükség annak kiderítéséhez, hogy a két faj vajon milyen szorosan kapcsolódott egymáshoz.