A paleontológusok lenyűgöző felfedezést jelentettek be 2015-ben; a Brazíliából származó, kréta kori kőzetben egy kígyóra emlékeztető állat teljes csontváza maradt fenn, ám egy jelentős „kiegészítéssel": négy apró, szinte csökevényes lábbal. A tudósok az őslénytani „szent grált" Tetrapodophis amplectusnak nevezték el, amiről úgy gondolták, hogy a hiányzó láncszemet jelentheti a kígyók és a gyíkok között. Az újabb elemzések során a szakemberek azonban meglepő dologra bukkantak.

A kígyók nem mindig voltak olyanok, mint manapság

A maradványok új elemzése szerint a Tetrapodophis amplectus (ami görögül „négylábú kígyót" jelent) egyáltalán nem kígyó, hanem egy mára kihalt tengeri gyíkfaj, amely több mint 110 millió évvel ezelőtt élt.
Számos evolúciós kérdésre adhat választ egy négylábú kígyó kövületének megtalálása, de csak akkor, ha az igazi – mondta Michael Caldwell, a kanadai Albertai Egyetem paleontológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Csapatunk fő következtetése az, hogy a Tetrapodophis amplectus valójában nem kígyó, és tévesen osztályozták.; anatómiájának minden aspektusa inkább van összhangban a kréta időszakból származó, mára kihalt tengeri gyíkok dolichosaurusként ismert csoportjában megfigyelt anatómiával.

A Tetrapodophis amplectus művészi ábrázolásaForrás: Julius T Cstonyi

Hozzátette: régóta elfogadott tény tudományos körökben, hogy a kígyók nem mindig voltak olyanok, mint manapság. Már más kövületek is igazolták ezt, például az úgynvezett Najash rionegrina, egy körülbelül 95 millió évvel ezelőtt élt, két hátsó végtaggal rendelkező kígyó, amelyet 2006-ban fedeztek fel a tudósok.

Az őslénykutatók talán ezért számítottak arra, hogy a kövületnek egy négylábú kígyót kell rejtenie.

A követ is megvizsgálták, amely megőrizte a lény maradványait

A Tetrapodophis amplectus igencsak „ígéretes jelöltnek" tűnt. Miközben a 2015-ös tanulmány alaposan megvizsgálta és elemezte a lény csontjait, Caldwell arra gondolt, hogy valami mégsincs rendben. Munkatársaival 2016 októberében a Gerinces Őslénytani Társaság ülésén ezért egy cáfolatot nyújtottak be.
A csontváz alapos megvizsgálása után a szakemberek megállapították, hogy a lény fogai nem hajlítottak és nem is úgy helyezkednek el, mint egy kígyó fogai, ráadásul a koponyája és a csontváza sem olyan, mint egy kígyóé. A csapat nem látta azokat a nagy haspikkelyeket sem, amelyek szintén azonosítani tudták volna a Tetrapodophis amplectus-t. Sőt, a gyomrában az egyik utolsó táplálkozásának a maradványait is megtalálták, amelyek halcsontnak tűntek.

A Tetrapodophis amplectus kövületeForrás: David M. Martill et al.

A Journal of Systematic Palaeontology tudományos folyóiratban publikált, új kutatás még mélyebbre ásott és olyasvalamit vizsgált, ami az eredeti, 2015-ös tanulmányból teljesen hiányzott: a követ, amely a csontvázat megőrizte.
Amikor a kövületet tartalmazó sziklát felhasították, a csontváz és a koponya a födém ellentétes oldalain kötött ki, a másik oldalon pedig egy természetes penészgomba őrizte meg mindegyik alakját – magyarázta Caldwell. – Az eredeti tanulmány csak a koponyát írta le, és figyelmen kívül hagyta a természetes penészgombát, amely számos olyan jellegzetességet megőrzött, amelyek egyértelművé teszik, hogy a Tetrapodophisnak nem volt kígyó koponyája.

A Tetraphodis „kígyótagságára" vonatkozó eredeti állítását támogató paleontológusok a 2016-os kritikák után is kitartottak megállapításaik mellett. Most azonban, hogy már mindkét tanulmány a szakirodalom részét képezi, a jövőbeli kutatók feladata lesz, hogy eldöntsék a vitát.