A perm végi tömeges kihalás 252 millió évvel ezelőtt lehet, hogy akkor kezdődött el, amikor heves vulkánkitörések sorozata vulkanikus telet váltott ki.
Ez volt a földtörténet legnagyobb kihalási eseménye
Évtizedeken át próbáltuk megfejteni a perm végi tömeges kihalás okait, ami a legpusztítóbb kihalási esemény volt bolygónk történetében. Az uralkodó nézet az, hogy az erőteljes globális felmelegedés játszotta a főszerepet a kihalásban, de most bizonyíték van rá, hogy az intenzív és gyors melegedést vulkanikus tél előzte meg – egy hosszú, globálisan hideg időszak- , amit erős vulkanikus aktivitás idézett elő, és amely destabilizálta az ökoszisztémákat.
Körülbelül 252 millió évvel ezelőtt, a perm végi tömeges kihalási esemény idején az élet a Földön veszélyesen közel került a teljes összeomláshoz. Geológiai időskálán mérve, egy szempillantás alatt eltűnt a bolygóról a fajok mintegy 85 %-a.
Úgy gondolják, hogy ez a folyamat akkor kezdődött el, amikor az úgynevezett szibériai trapp-vulkanizmus miatt annyi szén-dioxid és aeroszol került az atmoszférába, hogy az üvegházhatás miatt felforrósodott a globális hőmérséklet, az óceánokban pedig oxigénhiány alakult ki, és a világtenger elsavasodott.
Hatalmas, robbanásos kitöréssorozat okozhatott hirtelen jött vulkanikus telet
Most egy frissen publikált tanulmány azt sugallja, hogy a szibériai trapp-vulkanizmus nem az egyetlen tényező , ami a tömeges kihalásért okolható.
„Dél-Kínában, szokatlan vörösréz és higany rétegek vannak beágyazva a hamurétegekbe, pont a tömeges kihalások határánál. A hamurétegek kénben is gazdagok, ami a vulkánkitörés módjára utal: ez kiterjedt eruptív, robbanásos vulkanizmust sugall az érintett régióban" – mondja Michael Rampino, a New York-i Egyetem biológus-professzora és geológusa, a tanulmány egyik szerzője.
Ezek a robbanásos kitörések – amelyek különböznek a szibériai platóvulkanizmustól – elég katasztrófálisak voltak ahhoz, hogy a légkörbe kerülő nagy mennyiségű hamu elhozza a vulkanikus tél kezdetét,
a globális lehűlés gyors periódusát, amiről a kutatók úgy vélik, megelőzhette a globális felmelegedést okozó szibériai tarppvulkanizmust.
„Lehetett globális hatása a klímára, mivel a kitörésekből származó anyagot a sztratoszférikus szelek körbeszállíthatták a bolygón" – mondja Rampino.
A geológiai bizonyítékok szerint ez pedig egybeesik a perm végi tömeges kihalással, ami arra utal, hogy az eruptív kitörések elég nagyok voltak ahhoz, hogy katasztrofális hatással legyenek a bioszférára.
Ha ez a konklúzió helyes, akkor mindez azt sugallja, hogy a perm végi nagy kihalást több, egymáshoz kapcsolódó, és viszonylag gyors lefolyású esemény okozta.
„Az élőlényeket nagyon erős ökológiai stressz érte a gyors lehűlési periódus, és az azt követő hirtelen jött intenzív felmelegedés miatt" – mondja Rampino.
(Forrás: New Scientist)