Különleges fogazatú krokodilok és dinoszauruszok leleteire bukkantak

A csontok mellett a csiga´k e´s kagylo´k fosszi´lia´i igen gyakoriak

Kivételes, 90 millió évvel ezelőtti ősgerinces lelőhelyet fedeztek fel a kutatók Salzburgtól nem messze, a festői St. Wolfgang település határában. A magyar, osztrák és cseh tudósok a különleges fogazatú krokodilok és ragadozó dinoszauruszok leletei mellett az egykori élővilág számos egyéb csoportját is azonosították, köztük kagylók, csigák, kagylósrákok, és fabontó termeszek maradványait. Egy most publikált tanulmány szerint a lelőhely különlegessége, hogy gazdag növényi leletanyag, köztük szárak, termések, levelek és borostyánok is előkerültek a bezáró kőzetekből.

A csontok döntő többsége alig néhány milliméteres fosszília

Ahogy arra a kutatók rámutattak, Ausztria területén a kréta időszakból származó ősgerincesek maradványai igen ritkának számítanak. A sokáig egyetlen értékelhető lelőhelyet még a 19. század közepén szénbánya művelés közben fedezték fel Bécsújhely határában, ahonnan komoly leletanyag, köztük Ankylosauria, Ornithopoda és Theropoda dinoszauruszok, valamint krokodilok maradványai kerültek elő.

A csontok mellett a csigák és kagylók fosszíliái számítanak igen gyakorinak Forrás: Szente István

A mezozoikumi őshüllők szempontjából azonban számos területen fordulnak elő potenciális üledékes kőzetek Ausztria területén

– árulta el az Origónak Ősi Attila paleontológus, az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, és a Magyar Dinoszauruszkutató Expedíció vezetője .

A magyar paleontológus és Michael Wagreich, a Bécsi Egyetem professzora több magyar, osztrák és cseh kollégával együttműködve

egy teljesen új lelőhelyet fedeztek fel Ausztria középső részén.

A hazai kutatók a terepbejárás során Harald Lobitzer, az Osztrák Földtani Intézet nyugalmazott munkatársának segítségével tanulmányozták a környék lehetséges lelőhelyeit. Végül a festői St. Wolfgang település határában egy patak mentén bukkantak rá olyan kőszén tartalmú kőzetrétegekre, ahonnan gerincesek maradványai kerültek elő.

90 millió éves kőszén réteg, amelyből a csontok előkerültek Forrás: Ősi Attila

A csontokhoz azonban nem volt egyszerű hozzájutni, ugyanis döntő többségük alig néhány milliméteres töredékes fosszília

– magyarázta Ősi Attila. – Sok száz kilogrammnyi anyagot kellett begyűjteni, majd különböző lyukméretű szitákon átmosni, hogy a parányi leletek napvilágra kerüljenek.

Az apró fosszíliák nagyobb részét Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa válogatta ki mikroszkóp alatt.

Néhány millió évvel idősebb, mint az Iharkúton felfedezett ősgerinces leletek

A vizsgálat során kiderült, hogy a döntően ragadozó Theropoda dinoszauruszok fogai mellett halfogak és csontok, továbbá eddig ismeretlen, egyedi morfológiával jellemezhető krokodilfogak gazdagítják a leletegyüttest. A szakemberek arra is rámutattak, hogy

a ragadozó dinoszauruszok között dominálnak a kistermetű, raptorszerű formák, de egy foglelet a nagyobb testű, Tetanurae csoport jelenlétére is utal, amely a Bécsújhely melletti és az iharkúti lelőhelyekről is ismert.

Botfalvai Gábor és Szabó Márton tanulmányozzák a lelőhelyet Forrás: Ősi Attila

A ősmaradványok utáni kutatást a lelőhely részletes földtani vizsgálata és kormeghatározásra alkalmas mikrofosszíliák begyűjtése kísérte, amelyet Botfalvai Gábor a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa végzett el. A lelőhely kora ugyanis kardinális kérdés volt a kutatás során.

Az eredményekből kiderült, hogy az itt megtalált gazdag leletegyüttes néhány millió évvel idősebb, mint a magyarországi Iharkúton felfedezett ősgerinces leletek

– mondta Ősi Attila. – Az új ausztriai leletanyag egy körülbelül 90 millió évvel ezelőtti pillanatot reprezentál a kréta időszakból, amelynek európai szárazföldi élővilágáról csak nagyon keveset tudunk; ezért egyedülálló és hiánypótló maga nemében ez az új felfedezés.

Eddig ismeretlen krokodil és dinoszaurusz fogak az új ausztriai lelőhelyről Forrás:Ősi Attila

Hozzátette: a gerinces fosszíliák mellett nagyon gazdag és sok tekintetben új, gerinctelen leletanyaga segít megismerni az egykori környezetet.

Mohr Emőke, az ELTE Őslénytani Tanszékének egyetemi adjunktusa és Szente István, a ELTE Tatai Geológus Kert munkatársa osztrák és német kollégáikkal együttműködve azonosították számos különleges csiga, kagyló és kagylósrák maradványát, amelyek meghatározóak az egykori vízi környezet rekonstruálásában.

Ígéretes lehet hasonló felfedezések szempontjából

Az ausztriai lelőhelyen igen jelentős növényi ősmaradványanyag is előkerült. Ezek színes képet festenek ennek az egykori vízparti élőhelyek növényvilágáról. A szárazföldi növénymaradványokat Bodor Emese, a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Földtani és Geokémiai Intézetének munkatársa, Marcela Svobodová a Cseh Tudományos Akadémia, és Jiří Kvaček a prágai Nemzeti Múzeum munkatársai dolgozták fel. Az eredmények alapján kijelentették, hogy

ekkoriban már a zárvatermő növények domináltak,

amelyeknek a levél és termés fosszíliái szép számmal kerültek elő erről a lelőhelyről.

Zárvatermő növény levélfosszíliája Forrás:Ősi Attila

A mostani felfedezés kiválóan példázza, hogy az Alpok hegyes-völgyes, feltárásokban gazdag vidéke ígéretes lehet a hasonló felfedezések szempontjából

– emelte ki Ősi Attila. – Ezek megtalálása, kutatása és dokumentálása kiemelten fontos a mezozoikumi Európa szigetvilágának pontosabb megismeréséhez.

A tudósok eredményeiket a Cretaceous Reseach tudományos folyóiratban publikálták.