Az őszi időszakban jellemző, hogy a halastavaknál elkezdődnek a lehalászási munkálatok – tájékoztatott a Duna-Dráva Nemzeti Park. Ahogy arra rámutattak, a tavakban nevelt halak befogásának könnyítésére a tómeder vizét lecsapolják, így szabaddá válik a tófenék, és az addig hullámzó vízzel borított terület egyszerre szabad iszapfelszínné változik.

A Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből az is kiderül, hogy az újonnan megjelenő környezet jó lehetőséget kínál az ősszel hazánkban átvonuló vízimadarak számára, amelyek így kiváló táplálkozóterületeket találnak országszerte. Ahogy arra a szakemberek rámutattak, míg a tómederben visszamaradó sekély vízben rekedt apró halak a gémféléknek, rétisasoknak nyújtanak zsákmányt, addig a szabad iszappadokon megjelennek a partimadarak.

A sárszalonka Magyarországon rendszeres fészkelő madárForrás: Wikimedia Commons/Alpsdake

Az apró termetű gázlómadarak között sok érdekes megfigyelésre tehet szert, aki távcsővel végigbogarássza az egy-egy ilyen lecsapolt tómederben összegyűlt asztaltársaságot. A cankók és partfutók között az éles szemű megfigyelő sárszalonkákat is felfedezhet.

A kiváló rejtőszínnel megáldott madár a híg iszapban való táplálkozás tökéletes specialistája.

Testméretéhez viszonyítottan eltúlzott méretű csőre igazi műszer. A rugalmas csőr idegszálakkal ellátott végével a madár anélkül képes érzékelni az iszap mélyén megbújó férgeket, hogy meglátná azokat. A DDNP szakemberei szerint táplálkozás közben ki sem húzza a sárból, úgy szondázza végig a tófeneket. Amint érzékeli a zsákmányt, csőrének vége csipeszszerűen kinyílik, és már el is kapta a megérdemelt táplálékot.

A sárszalonka (Gallinago gallinago) Magyarországon fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.