Adatait 40 intézet csaknem 100 kutatója használta fel és mintegy 30 tudományos cikk jelent meg ezek alapján - közölte kedden Willy Benz, a Berni Egyetem munkatársa, az űrkutatási és planetológiai intézet asztrofizikusa.
A Cheops az ESA és Svájc közös missziója a Berni Egyetem irányítása alatt, a Genfi Egyetem közreműködésével. Feladata exobolygók, azaz Naprendszeren kívüli planéták tanulmányozása. Más missziókkal ellentétben a 700 kilométeres magasságban keringő űrteleszkóp célja nem új exobolygók felfedezése, hanem a már ismertek alaposabb megfigyelése. Az űrteleszkóp elemzi az exobolygók sűrűségét, sugarát és meghatározza, hogy rendelkeznek-e légkörrel.
A űrteleszkópot 2019. december 18-án indították útnak egy rakéta fedélzetén a francia-guyanai Kourou űrállomásáról.
Az ESA a Cheops üzemeltetését 2022 őszéig tervezi, de a svájci szakemberek szerint lehetséges egy 2025-ig tartó meghosszabbítás.
A Cheops lehet akár az első űrteleszkóp, mely exobolygó körül keringő holdat fedez fel - véli David Ehrenreich, a misszióban részt vevő kutató, a Genfi Egyetem csillagásza.
(MTI/dpa)