Ez az egyik legnagyobb ismert skandináv hosszúház a viking korból

Az újonnan felfedezett hosszúházakat egy radar fedezte fel, amely képes feltárni az eltemetett tárgyakat és azt is, hogy hol bolygatták a földet a múltban

A norvég régészek egy skandináv hosszúház maradványait fedezték fel, köztük a valaha talált egyik legnagyobb építményt. A dél-norvégiai Gjellestadban, Oslótól körülbelül 85 kilométerre délkeletre végzett mezőgazdasági területek vizsgálata során legalább öt hosszúház földalatti maradványait tárták fel. A norvég Institute for Cultural Heritage Research (NIKU) szerint az épületeket körülbelül 500 méterre, északkeletre emelték egy viking hajótemetkezéstől.

A régészek még nem tudták meghatározni az épületek korát, ám a közeli hajótemetésről azt feltételezik, hogy az a késői vaskorból származik, körülbelül az időszámításunk szerint 750 és 850 közötti időszakból.

A fedetlen hosszúházak közül a legnagyobb csaknem 60 méter hosszú és 15 méter széles,

amit Lars Gustavsen, a Norvég Kulturális Örökségkutató Intézet (NIKU) régésze földradar (GPR) segítségével fedezett fel. A szakember úgy véli, a hosszúházban valószínűleg nem laktak, hanem egyfajta díszteremként szolgált.

Az újonnan felfedezett hosszúházakat egy radar fedezte fel, amely képes feltárni az eltemetett tárgyakat és azt is, hogy hol bolygatták a földet a múltban Forrás: Lars Gustavsen, Norwegian Institute for Cultural Heritage Research

A ház legvalószínűbb értelmezése szerint egy csarnoképület volt, amelyet vallási, társadalmi vagy politikai célokra használtak, nem pedig emberi vagy állati foglalkozás céljából

– mondta Gustavsen a LiveScience online tudományos portálnak.

Egyelőre nem tudni, hogy az épületek a hajótemetés előtt vagy után épültek. A kutatók szerint néhány évvel ezelőtt egy hasonló házat találtak a közelben, ami több száz évvel megelőzte a viking kort. A tudósok úgy vélik, hogy ha hasonló dátumokat kapnak az újonnan felfedezett házaknál is, akkor legalább feltételezhetik, hogy

Gjellestad több évszázadon át fontos helyszínnek számított a viking kultúrában.

A közeli 19x5 méteres viking hajót egy beszántott temetőben találták meg. Körülbelül húsz másik sírt is felfedeztek a közelben, de mintegy 110 méterrel délkeletre fekszik innen a Jell-halom, Norvégia második legnagyobb temetkezési helye is, amely időszámításunk szerint 400 és 500 között keletkezett.

A régészek úgy vélik, hogy a hajó egykor egy skandináv király vagy királynő holttestét rejthette, bár emberi maradványokat nem találtak benne. Az eddig felfedezett leletek alátámasztják azt az elképzelést, miszerint a helyszín egykor egy fontos temető része lehetett.