A klímaváltozás miatt a lappföldi rénszarvascsordák egyre gyakrabban vonulnak délre, hogy hozzáférhető élelmet találjanak. A tenyésztők szerint a hó alatti növényzetet elérhetetlenné tévő jégréteg miatt a rénszarvasok akár 100 kilométert is megtesznek, hogy élelmet találjanak.

A globális és az Északi-sarkvidéket különösképpen sújtó felmelegedés paradox következményeként egyre gyakrabban fordul elő, hogy megolvad a leesett hó vagy eső esik rá, amely az idő lehűlésével jéggé fagy.
A rénszarvasok a hó alatt könnyen megtalálják az élelmet, köztük a zuzmót, ám a jeges felszínen már nem tudnak áthatolni, ezért egyre gyakrabban hosszú utakat tesznek meg délre, ahol még laza havat találnak – mondta el a BBC-nek Jouko Kumpula, a finn Természeti Erőforrások Intézetének tudósa.

Megváltoztak a rénszarvasok szaporodási és vándorlási szokásaiForrás: Peter Mather

A tenyésztők szerint a hó alatti növényzetet elérhetetlenné tévő jégréteg miatt a rénszarvasok akár 100 kilométert is megtesznek, hogy élelmet találjanak. Emiatt a rénszarvas-pásztorkodásból élő őslakos lappok, más néven számik is nehezen találják meg vándorló csordáikat.

Tomas Seva svéd rénszarvaspásztor elmondta a BBC-nek, hogy tőle és egy szomszédos faluból az elmúlt napokban mintegy 8000 állat hagyta el szokásos tartózkodási helyét, és vándorolt délebbre.A pásztorok gépkocsi helyett kénytelenek helikopterekkel felkutatni messzire elkóborolt csordáikat, ami merőben szokatlan és persze költséges is.

A tudósok szerint az Arktisz legalább kétszer olyan gyorsan melegszik a klímaváltozás miatt, mint a világ többi része.

Korábban 30 évente egyszer fordult elő az ideihez hasonló tél, ám az utóbbi időben egyre gyakoribb, közölte Anna-Karin Svensson, egy rénszarvastenyésztőket tömörítő egyesület szóvivője.

(MTI/dpa)