Wilson, „a modern történelem egyik legjelentősebb és legelismertebb amerikai tudósa" vasárnap halt meg a Massachusetts állambeli Burlingtonban, közölte az E.O. Wilson Biodiversity Foundation. Az alapítvány hangsúlyozta, hogy a tudós nemcsak saját életét szentelte az élővilág kutatásának, hanem másokat is a természet megőrzésére inspirált.
A szeretetteljesen Hangyaembernek (Antman) is becézett harvardi professzor több mint harminc tudományos könyvet és több száz tanulmányt publikált, és főleg az utóbbi években a fajok sokszínűsége és az ökológiai rendszerek megőrzéséért kardoskodott.
Könyvei közül kettőt Pulitzer-díjjal tüntettek ki, az egyik az emberi természettel (On Human Nature, 1979), a másik a hangyák biológiájával (The Ants, 1990) foglalkozott. Evolúciós kutatásaiért nevezték „Darwin örökösének" is.
A levélvágó hangyákról Bert Holldöbler szerzőtársával közösen publikált könyv, a The Ants „tökéletes szuperorganizmusoknak" nevezi a hangyák társadalmát, az állatokat pedig az állatvilág hét csodája egyikének. Wilson megállapította, hogy a rovarkolóniákban a hangyák feromonok (kémiai vegyületek) rendszere útján kommunikálnak egymással.
Felfedezte például, hogy a hangyák elhullott társaik tetemét kivonszolják a hangyabolyból, és a „temetőbe" szállítják, és olajsav jelzi a „hullaszállítóknak", hogy dolguk akadt.
Amikor Wilson kísérletei során egy tökéletesen egészséges hangyára parányi olajsavat cseppentett, a szerencsétlen rovart minden tiltakozása ellenére szintén a temetőbe vonszolták.
Az amerikai mürmekológus (hangyákkal foglalkozó rovartani kutató) volt az első tudós, aki 1988-ban egy tanulmányában használta a biodiverzitás szóösszetételt.
Ennek elismeréseképpen 2017-ben róla neveztek el egy újonnan felfedezett hangyászmadarat, ami Wilson szerint „felért egy Nobel-díjjal".
Szociobiológiai elméleteinek némelyike élénk vitákat váltott ki, például az, amely szerint az emberi magatartás genetikai alapú, szemben azzal az uralkodó nézettel, hogy a magatartást kulturális és környezet tényezők is befolyásolják.
Bírálói szerint Wilson a társadalmi igazságtalanságot, benne a nők diszkriminációját legitimálta, amikor azt mondta, hogy egyenlőtlenség a génekbe van kódolva.
Wilsont a Time magazin 1996-ban Amerika 25 legbefolyásosabb embere közé sorolta. Munkásságáért kitüntették az amerikai elnök által adományozott National Medal of Science elismeréssel.
(MTI/AP/dpa/AFP)