Akár szeretjük, akár utáljuk a szilvesztert, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy egy új év kezdete mindig fontos dolognak számít. Bár nem minden kultúrában január 1-jén veszi kezdetét hivatalosan az új esztendő, magát az eseményt a világ minden táján megünneplik. Néhány országban találkozhatunk azonban elsőre talán nagyon furcsának tűnő és meglepő újévi hagyományokkal. Ki tudja, jövőre talán mi is részt vehetünk valamelyiken.

Tizenkét szem szőlő az éjféli harangszóra

Spanyolországban az éjfél közeledtével mindenki leszámol pontosan tizenkét szem szőlőt az asztalra. Amikor éjfélkor megkondulnak a harangok, minden harangütésre meg kell enni az ünneplőknek egyet-egyet ebből a tizenkét szemből. Spanyolországban ráadásul mindenki a madridi éjféli harangszóra „hangolódik" rá, így 

elméletben az egész ország minden lakója együtt eszi meg a gyümölcsöt, így köszöntve az új esztendőt.

A spanyolok tizenkettő szem szőlőt fogyasztanak el éjfélkorForrás: Pixabay

Vannak természetesen olyanok is, akik megpróbálják mind a tizenkét szemet egyszerre a szájukba tömni anélkül, hogy megennék, míg mások félbeharapják és gyorsan lenyelik. A legtöbb spanyol családban ilyenkor kéznél van egy pohárral a kedvenc italokból is, hogy úgymond, leöblítsék a gyümölcs ízét. 
Ez a szőlővel kapcsolatos hagyomány még a századfordulón, 1909-ben kezdődött el, amikor a tengerparti Alicantéban szőlőszüretet tartottak, és a tömérdek mennyiségű terményre való tekintettel a gazdák ravasz cselhez folyamodtak: így próbáltak egy olyan új tradíciót meghonosítani, ami miatt többet tudtak eladni a gyümölcsből.

Ólomöntés és tányértörés az új év tiszteletére

Németországban két furcsa újévi hagyománnyal is szokás köszönteni az új esztendőt. Az egyik az ólomöntés, ami Finnországban is népszerű. Mindenki megolvaszt egy kis darab ólmot vagy ónt a gyertya fölött, majd egy edény hideg vízbe önti azt. 

A hideg vízzel érintkezve a fém megdermed, és valamilyen formát vesz fel, ami a babona szerint felfedheti az adott személy sorsát az elkövetkező évben.

Az újévi tányértörés is szerencsét hozhat?Forrás: Pinterest

A másik németországi tradíció nem hiányozhat egyetlen szilveszteri buliból sem: ez a Krapfen vagy más néven a berlini fánk, amit általában lekvárral vagy csokoládéval töltenek meg, de néha tréfából mustár is kerülhet bele. 
A dánok újévkor tányérokat és törhető edényeket dobálnak a barátaik és a szomszédaik bejárati ajtajára egy régi újévi hagyomány szerint.

A dánok leugranak a székről, egyenesen bele az új évbeForrás: Shutterstock

Úgy tartják, hogy minél nagyobb lesz a törmelékkupac másnap reggel, annál több szerencse éri az illetőt az új év során. Dániában más furcsaságokkal is szokás az új esztendő köszöntése: az emberek gyakran felállnak, majd leugranak éjfélkor a székről, amivel az új évbe ugrást szimbolizálják.

Egy magas, sötét hajú férfi kenyeret és a whiskyt hoz

Skóciában, aki szilveszterkor éjfél után először lépi át a küszöböt, az fogja előrejelezni az előttünk álló év történéseit. A skótok úgy gondolják, hogy a legjobb ember erre egy magas, sötét hajú férfi, aki nem csak jó szerencsét hoz a házba, hanem olyan ajándékokkal is meglepi a házigazdákat, mint a pénzérmék, a kenyér és a whisky.

Skóciában jó ómen, ha egy magas, sötét hajú idegen lépi át a küszöbünket egy üveg whiskyvel a kezébenForrás: VisitScotland

Az öntudatos nemzetnek ez a régi hagyománya feltehetően a viking időkig nyúlik vissza, amikor a szőke hajú idegenek leginkább csak bajt jelentettek. A furcsa szilveszteri hagyományokat vizsgálva azonban nehéz túltenni az olaszokon, ráadásul náluk a szokások régiónként is nagy változatosságot mutatnak. Nápolyban az emberek például kidobják a régi bútoraikat az ablakon, hogy ezzel is szimbolizálják az újrakezdést.

Nápolyban az emberek kidobálják a bútoraikat az utcáraForrás: Pinterest

Velencében ezrek gyűlnek össze a San Marco téren csókolózni, mert a helybéliek úgy tartják, hogy egy „velencei csók" boldogságot hozhat számukra az előttük álló évben. 

Mindezek mellett Olaszországban sokan viselnek piros fehérneműt szilveszter éjszakáján, mivel számukra ez a szín egyértelműen a termékenységhez és a szerelemhez kapcsolódik.

Elűzik a gonosz szellemeket és sót szórnak a küszöbre

Romániában valami egészen mással várják az új esztendőt, ahol a halál és az újjászületés szimbolizálására a hagyománykövető emberek prémbe és maszkba öltözve táncolnak át a következő évbe, amiről úgy tartják, hogy ezzel elűzik a gonosz szellemeket.

Romániában elűzik a rossz szellemeket és a gonosztForrás: Pinterest

Hollandiában ízletes hagyomány az oliebollen néven ismert fánkszerű golyó fogyasztása, 

aminek az eredete egészen a germán törzsek hódításainak idejére (Kr.e. 1. és Kr.u. 3. század között) vezethető vissza. A Skandinávia déli területeiről hódítani induló germánok ették ezt először a mai Belgium és Hollandia területén az úgynevezett Jul (Yule) idején, december 26. és január 6. között, ami a pogány népeknél elterjedt ünnepségnek számított a téli napforduló idején.

Yule (Jul) ünnepén kötelező volt a lerészegedésForrás: Pinterest

A mai fánk ősének tekinthető ételt azért ették, hogy az megvédje őket Perchta, a téli napforduló istennőjének haragjától, aki ha dühös volt, a gyomruk felvágásával büntethette meg őket a hitük szerint. A hollandok ma már csak szilveszterkor élvezik ezeket a falatnyi kelt tésztás labdacsokat, amelyeket leggyakrabban almával és mazsolával gazdagítanak. 

Törökországban néhányan megszórják sóval a saját küszöbjüket éjfélkor, 

hogy ezzel szimbolizálják a békét és a jólétet, míg mások gránátalmát esznek, hogy bevonzzák a gazdagságot.

Hagyma az ajtón és tizenkét fogásos lakoma

Miután a görögöknél a hagymát az újjászületéssel és a fejlődéssel szokás azonosítani, ezért  szilveszterkor ezt akasztják fel az ajtajukra, hogy az új évben is biztosított legyen a fejlődés, illetve a gyarapodás.

A hagyma szilveszterkor az ajtóra kerül a görögöknélForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Felix Zahn

A Cseh Köztársaságban nagy népszerűségnek örvendenek a szilveszteri jóslások, mert sokan ebből szeretnék „megtudni", vajon mi fog történni velük az új évben. A jósláshoz kettévágnak egy almát, mert - az ebben hívők szerint - a mag formája határozza meg a gyümölcs körül állók sorsát. A keresztformában elhelyezkedő magok azt jelentik, hogy valaki megbetegszik, a csillag forma viszont egészséget és boldogságot hoz mindenki számára. 

És az észtek, ha nem ettek volna eleget karácsonykor, szilveszterkor is folytatják a lakomát. 

Akad olyan ország, ahol rengeteget kell enni szilveszterkor isForrás: GettyImages

Észtországban hét, kilenc vagy tizenkét alkalommal is étkeznek az év utolsó napján, vagy ennek megfelelő számú fogást kínálnak az asztalon, mivel ezeket szerencseszámoknak tekintik. Néhányan abban is hisznek, hogy ez hozza el hét, kilenc vagy tizenkét ember számára a jólétet és erőnlétet az előttük álló évben. 
Az új esztendő közeledtéből az egyedülálló nők is megpróbálnak „profitálni" Írországban; abban reménykedve, hogy az új évben szerelmet találhatnak, szilveszterkor hagyományosan egy fagyöngyöt rejtenek a párnájuk alá.

Érdemes néha bepillantani más országok szilveszteri, újévi hagyományaiba isForrás: Pinterest

Néhány hagyomány elsőre talán kicsit furcsának tűnhet számunkra, de ezek kipróbálása tökéletes lehet ahhoz, hogy felfedezéssel, utazással, tanulással és szórakozással indítsuk az új évet.