Európa legrégebbi térképe, egy „elveszett aranyváros" Egyiptomban és egy hatalmas geoglifa Indiában, amely talán a világ legnagyobbja. Csak néhány példa a 2021-ben bejelentett régészeti felfedezések közül. Most összeszedtük 2021 legjobb történelmi és régészeti történeteit.

Hatalmas geoglifát találtak Indiában

Hatalmas, talán a világ legnagyobb geoglifáját találták idén májusban a történészek az India észak-nyugati részét található Thár-sivatagban (más néven: Nagy-Indiai-sivatag), amely körülbelül 20,8 hektáros területen fekszik, az ország pakisztáni határa közelében.

Több spirálból és egy kígyózó vonalból áll, amely oda-vissza megy.

A geoglifák vonalain tett képzeletbeli túra összesen mintegy 48 kilométeres utat tesz meg. A vörös színű murvás talajba rajzolt minták között akadnak 10 kilométer hosszúak is, ami azt jelenti, hogy ezek az eddig felfedezett legnagyobb ilyen típusú alkotások a Földön.

Az idén felfedezett geoglifák a becslések szerint körülbelül 150 évesek, ám a céljuk nem teljesen világos. A geoglifát a földről nehéz látni, és először egy tudóscsapat észlelte, akik a tájat elemezték a Google Earth segítségével.

Elveszett aranyvárosra bukkantak

A régészek egy „elveszett aranyvárost" fedeztek fel az egyiptomi Luxor (ókori Théba) közelében. A várost „Aton felemelkedéseként" ismerték, amit III. Amenhotep fáraó alapított, aki időszámításunk előtt 1391 és 1353 között uralkodott. A településen számos ház, adminisztratív épület, egy nagy pékség, egy vályogtégla-gyártó terület, valamint számos temető található.

Az „elveszett aranyvárost” 3000 éve rejtőzött Luxor alattForrás: gyptian Ministry of Tourism and Antiquities)

A történelmi dokumentumok arra utalnak, hogy III. Amenhotepnek három királyi palotája volt a városban, ahol a régészeti ásatások még mindig folyamatban vannak.A város létezése a történelmi feljegyzésekből ismert volt, de csak ebben az évben fedeztük fel – mondta Zahi Hawass, a régiségügyekért felelős volt államminiszter és az Aranyváros ásatását vezető régész.

A szakember hozzátette: már sokan keresték ezt a várost, de soha nem találták meg.

A római keresztrefeszítés újabb bizonyítéka

Az Egyesült Királyságban található Cambridgeshire-ben a régészek egy férfi holttestére bukkantak decemberben, akit valamikor 25 és 35 év közötti korában feszítettek keresztre. A férfit a római kori Angliában végezték ki ezen a brutális módon.

A szakemberek szerint valamikor időszámításunk szerint a harmadik vagy a negyedik században feszítették keresztre.

A keresztre feszítés bizonyítéka: a sarokcsonton átütött szögForrás: Albion Archaeology

A maradványait megtaláló régészek szerint valószínűleg rabszolga volt, akik egy szöget is felfedeztek, amelyet a férfi egyik sarkának csontjába ütöttek.
A kutatók azt is megállapították, hogy lábcsontjai igencsak vékonyak, ami azt jelentheti, hogy valószínűleg hosszú ideig a falhoz volt béklyózva a keresztre feszítése előtt. Ahogy arra rámutattak, a régészeti ásatások során nagyon kevés példát találtak keresztre feszítésre ezen a területen a Római Birodalom korában.

Európa legrégebbi térképe is előkerült

Egy 4000 éves franciaországi kőlapra vésett metszetsorozat lehet valószínűleg Európa legrégebbi térképe, amit az idén fedeztek fel a kutatók. A tudósok elmondása szerint a födém egy sor vonallal rendelkezik, amely az Odet folyót és a környező völgyet ábrázolja Nyugat-Franciaországban. A terület körülbelül 30 kilométerszer 21 kilométer kiterjedésű. Ahogy arra az idei évben publikált tanulmány rámutat,

a kőlapot valójában 1900-ban találták meg, ám a metszeteket csak a közelmúltban vizsgálták.

Ez lehet Európa legrégebbi térképe, ami négyezer évesForrás: Bournemouth Egyetem

A szakemberek az úgynevezett fotogrammetriával dolgoztak, ami létrehozta a tábla rendkívül részletes, háromdimenziós képét, és feltárta, hogy a metszetek egy térképet alkotnak. Úgy vélik, hogy ezt egy herceg vagy király használhatta az általa uralt terület illusztrálására.

A világ legrégebbi kisállat temetője

Egy kettőezer éves kisállat temetőt fedeztek fel idén a kutatók, amely a világ legrégebbi ismert példája lehet Berenicében, ami egy kikötő az egyiptomi Vörös-tenger partján. A szakemberek szerint úgy tűnik, hogy a temetőben eltemetett állatok természetes okokból pusztultak el, és a gazdáik abszolút szerető gondoskodással bántak velük. Ez azért is fontos információ, mert Egyiptom más helyszínein szintén eltemették az állatokat, ám gyakran feláldozták őket isteneiknek.

Az ókori egyiptomi macska bronz gallért viseltForrás: Marta Osypińska

A kisállat temetőben a régészek különféle állatokat találtak, köztük egy pálmalevél szőnyegbe csomagolt nagy kutyát, de ide tartoznak a fogatlan kutyák és macskák is, akik nagyon idősek lehettek, amikor elpusztultak, és bizonyára szükségük volt a gazdáik segítségére az evéshez. Felfedezésünk azt mutatja, hogy nekünk, embereknek nagy szükségünk van az állatok társaságára – mutatott rá Marta Osypińska kutatásvezető, a varsói Lengyel Tudományos Akadémia zooarcheológusa.

Ősi szerelmesek ölelése a sírban

Körülbelül 1500 évvel ezelőtt egy házaspárt együtt temettek el. A férfit és a nőt most egy szerető ölelésben fedezték fel a szakemberek. Amikor a régészek megtalálták a maradványaikat, ölelésük az idő múlása ellenére is érintetlen volt.

A szerelmesek a végső nyughelyükön is ölelték egymástForrás: Anqi Wang

Ez az első pár, akit szeretetteljes ölelésben találtunk Kína területén – mondta a LiveScience online tudományos portálnak Qian Wang, a tanulmány vezető kutatója, a Texas A&M Fogorvosi Főiskola orvosbiológiai tudományok tanszékének docense.

A 29-35 év közötti férfi a halála előtt néhány sérülést szenvedett, többek között eltört a karja és hiányzott az ujja a jobb kezén. A nő 35-40 év közötti lehetett, de nem voltak látható sérülései. A kutatók azt feltételezik, hogy miután a férfi meghalt, a nő végezhetett magával, hogy így „könnyebben egyesülhessenek" a szerető ölelésben.

A legrégebbi szellemrajzot fedezték fel

Egy múzeum kurátora véletlenül fedezett fel egy 3500 éves babiloni táblán lévő metszetet, ami alig volt látható szabad szemmel. A szakember ezt a legrégebbi ismert szellemábrázolásként azonosította. A „szellemet" egy férfiként írta le, akinek szakálla van és bosszúsnak tűnik a képen, miközben egy nő kötélen vezeti az alvilágba.

Ez lehet a legrégebbi szellemábrázolásForrás: ames Fraser and Chris Cobb for The First Ghosts

A táblán a kutatók találtak egy feltehető „varázslatot" is, ami valószínűleg a szellem kiűzésére szolgált. A szövege a hit szerint átváltoztatja a szellemet egy figurává, és felszólítja Samas nap- és igazságistent, hogy segítsen neki átjutni a túlvilágra. A rituálé utolsó sora így figyelmeztet: „ne nézz magad mögé."

A tábla ma a British Museumban található és a 19. században került oda, ám a „szellemet"egészen a közelmúltig nem vették észre rajta.