Ezeké az elengedhetetlen élőhely-fejlesztéseké volt az idei év

Bugac, ősborókás
Az erdőtűzben leégett fenyves Bugacon. 2012. április 29.-én kigyulladt és több napon keresztül égett az ősborókás és a fenyves a Kiskunsági Nemzeti Park területén. A tűz közel ezer hektáron pusztított a fokozottan védett területen.
Vágólapra másolva!
Sikeres fejlesztések valósultak meg idén a nemzeti parkokban. Az Agrárminisztérium évzáró közleménye szerint „szerencsésnek mondhatja magát, aki szívesen töltekezik a hazánk természeti örökségének felfedezése közben." Azt is hozzátették: élménygazdag programok, sokszínű élővilág és felújított, családbarát szálláshelyek várnak mindenkit, a védett természeti területektől csupán egy karnyújtásnyira.
Vágólapra másolva!

A természetjárás biztonságos feltöltődési, kikapcsolódási pontot jelentett

Számok bizonyítják, hogy eredményes évet zártak a hazai nemzeti park igazgatóságok. Az Agrárminisztérium Sajtóirodájának közleménye szerint 2021 során összesen harminc jelentős beruházás fejeződött be együttesen 8,7 milliárd forint összértékben.

A fejlesztések, köztük a leromlott élőhelyek helyreállítása, a védett területek felértékelődése, a turizmus élénkítése és az optimálisabb látogatómenedzsment révén

a gazdálkodók, kis- és középvállalkozások, valamint a természetjárók számára is közvetlen hasznot jelentenek.

A természetjárás idén is igen népszerű időtöltés volt hazánkban Forrás: AFP

– mutatott rá az Agrárminisztérium sajtóanyaga, amit a Balaton-felvidéki Nemzeti Park idéz. – Ha már a számokat említettük, az emberek 95 százaléka saját bevallása szerint szívesen tölti szabadidejét a természetben, 70 százalékuk járt is valamelyik nemzeti parkban, 98 százalékuk pedig fontosnak gondolja a természeti és táji értékek ismeretét.

Az Agrárminisztérium Sajtóirodája hozzátette: nem is csoda tehát, hogy míg az igazgatóságok bemutatóhelyeinek és programjainak látogatószáma folyamatosan növekszik (2010 óta csaknem 30 százalékkal), az utóbbi két év lezárásainak következtében a természetjárás az egyetlen biztonságos feltöltődési, kikapcsolódási pontot jelentette.

Új, korszerű állattartó telepek is létesültek idén

Ebben a helyzetben sem állhatott le a nemzeti park igazgatóságok értékteremtő munkája, mintegy tizenegyezer hektáron hajtottak végre elengedhetetlen élőhely-fejlesztéseket, ami a viszonyítás kedvéért huszonkettőezer focipálya méretével egyezik meg.

Ennek köszönhetően jelentősen javult a védett gyepek, lápos, vizes- vagy éppen pusztai élőhelyek, erdős területek állapota új élőhelyek alakultak ki

az adott térségre jellemző állat- és növényfajok számára, az idegenhonos növényeket pedig felváltották az őshonos fajok.

Az őshonos állatok bemutatása fontos szerephez jutott Forrás: AFP

– emelte ki az Agrárminisztérium Sajtóirodájának közleménye.

Kiemelte: a természetjárók számára a legszembetűnőbb változás lehet, hogy folyamatosan bővül a nemzeti parkok természeti értékeket bemutató kínálata is. Országszerte immár összesen hatvanöt bemutatóhely, harmincnégy látogatóközpont, négy arborétum, hat tájház, negyven idegenforgalmi hasznosítású barlang várja a látogatókat.

– mutattak rá az Agrárminisztérium közleményében. – A közeljövőben megnyílik a Közép-Európai léptékben is egyedülálló Bükki Csillagda, a Balaton déli partján a Berek Világa Látogatóközpont, megkezdődött a Szeleta Park Látogatóközpont építése, de a sort hosszan folytathatnánk.

Az erdőtűzben leégett fenyves Bugacon. 2012. április 29.-én kigyulladt és több napon keresztül égett az ősborókás és a fenyves a Kiskunsági Nemzeti Park területén. A tűz közel ezer hektáron pusztított a fokozottan védett területen. Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Az Agrárminisztérium szerint az igazgatóságok az állandó kínálatukon felül összesen mintegy ezerhatszáz program segítségével mutatják be a területükön található védett és különleges természeti értékeket.

Az idén átadott kilenc új tanösvénnyel már kétszáz tagú fölé emelkedett a csaknem ezer kilométer hosszú tanösvény-hálózat,

amely hazánk védett területeinek természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerteti meg az érdeklődőket.

Egyre többen keresik fel a hazai nemzeti parkokat

A nemzeti parkokat felkereső látogatók ebben az évben számos más újdonsággal is találkozhattak, hiszen a nagyközönség birtokba vehette a felújított Kápolnapusztai Bivalyrezervátum Látogatóközpontot, a megújított Salföldi Majort és a mecseki Jakab-hegyen álló, felújított Új templom turistapihenőt.

A Balaton-felvidék egyik leghíresebb bazaltformációja, a Hegyestű ugyanakkor keletkezett, mint a Tapolcai-medence tanúhegyei Forrás: Wikimedia Commons

– emelte ki az Agrárminisztérium közleménye. – Idén fejeződött be az Aggteleki- és Szlovák karszt barlangjainak gyógyturisztikai fejlesztése, a projektnek köszönhetően a szakemberek elvégezték a szükséges méréseket, kiépítették a szolgáltatásokhoz elengedhetetlen infrastruktúrát, beszerezték a gyógyterápiás eszközöket.

Szintén élettelen természeti értékeink megóvása érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén harmincnyolc barlangban történtek természetvédelmi beavatkozások, emellett szintén

idén zárultak le a fülkés sziklák, kaptárkövek valamint földvárak megőrzését szolgáló fejlesztések.

A Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum területe már meghaladja a 943 ezer hektárt Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park

Ahogy az Agrárminisztérium közleménye hangsúlyozza: Magyarország tíz nemzeti park igazgatósága komoly fejlődést könyvelhetett el az elmúlt évtizedben is. Harminc százalékkal növelték regisztrált látogatóik számát, mára már

évente mintegy 1,6 millióan keresik fel az igazgatóságok ökoturisztikai létesítményeit.

A szakemberek azt is elárulták, hogy az elmúlt tíz évben az igazgatóság munkatársainak száma megduplázódott, a nemzeti parkok éves költségvetése pedig megnégyszereződött.