A szív- és érrendszeri megbetegedések hazánk halálozási és megbetegedési statisztikája élén állnak. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) kardiológiai eszközfejlesztésének célja a dél-dunántúli régióban a szív- és érrendszeri halálozási okok csökkentése, valamint a megbetegedések legkorszerűbb eszközökkel történő diagnosztizálása és kezelése. Az egyetem tájékoztatása szerint az eszközfejlesztések kiemelt jelentőségűek annak okán is, hogy a világjárvány következményeként igen jelentős számú a poszt-COVID szindrómás kardiológiai beteg.
A PTE KK Szívgyógyászati Klinika Baranya, Tolna, Somogy megye regionális kardiológiai és szívsebészeti centrumként a nap 24 órájában folyamatosan látja el a dél-dunántúli régió szívbetegeit.
A klinikán évente átlagosan 7500 fekvőbeteget látnak el, valamint a kardiológiai szakambulancián évi 47.000 vizsgálatot végeznek el.
A szívultrahang vizsgálat egy olyan kardiológiai alapvizsgálat, amelyet rutinszerűen végzünk el szívsebészeti műtétre, elektrofiziológiai beavatkozásra vagy pacemaker implantációra érkező betegeinknél
– mondta Prof. Dr. Cziráki Attila, a PTE KK Szívgyógyászati Klinika igazgatója. – Nagy jelentősége van ennek a vizsgálatnak a szívelégtelen betegek és a stent implantáció előtt álló koszorúér betegek esetében is.
A PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszéken a tavalyi évben közel 4500 járó és több mint ezer fekvőbeteget gyógyítottak. Nem véletlen tehát, hogy erre a két klinikára kerülnek majd azok az új, modern eszközök, melyek a betegek monitorozását segítik, közvetlenül a betegágy mellett. A két említett klinikára
egy-egy felsőkategóriás echokardiográf készülék beszerzését tervezik,
amelyek a szív- és érrendszeri ellátás minőségi javulását jelentenék a regionális centrumként működő klinikák számára.
Rendszeresen kezelünk infarktuson, vagy szívsebészeti nagyműtéten frissen átesett, illetve előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő betegeket, akiknél nem elhanyagolható a veszélyes ritmuszavar, az akut szívelégtelenség vagy a légzési elégtelenség kialakulásának veszélye
– mutatott rá Prof. Dr. Tóth Kálmán, a PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója, a projekt szakmai vezetője. – Az életfunkciók folyamatos monitorozásával azonnal felismerhetőek ezek a veszélyes események.
Hangsúlyozta: fontos, hogy mindez a beteg mobilitását és rehabilitációját nem akadályozó módon történjen, amelyre a telemetriás monitorozás optimális megoldást nyújt az újonnan beszerzendő eszközök beüzemelésével.