Iratkozzon fel hírlevelünkre Különleges leletek kerültek elő a József főhercegi palota újjáépítése során
A Nemzeti Hauszmann Program keretén belül az eredti állapotába építik vissza az egykori főhercegi palotát
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huTöbb különleges lelet, köztük egy majdnem egészben megmaradt török kori rézkancsó, Mátyás király ezüstdénárja, valamint értékes kerámia- és üveganyagok kerültek elő a régészeti feltárás során a budavári Szent György téren újjászülető József főhercegi palota építésekor - tájékoztatta a Várkapitányság csütörtökön az MTI-t.
A Kádár-korszakban nem restaurálták, hanem felrobbantották a főhercegi palotát
A közlemény szerint a régészek fellelték azt a lejárót is, amely egy természetes sziklabarlangból kialakított pincébe vezetett. A helyiséget feltehetően a középkorban használták, majd a török korban megszüntették és betöltötték. A közleményben emlékezettek arra, hogy a Nemzeti Hauszmann Program keretében 2021-ben kezdődött az egykori József főhercegi palota visszaépítése.
A historizáló stílusú építmény a Budavári Palotanegyed épületeihez hasonlóan megsérült a második világháborúban, de felújítás helyett ideológiai okokból 1968-ban felrobbantották és romjait a földdel tették egyenlővé. Az újjáépítés megkezdése előtt az ilyenkor szokásos eljárásnak megfelelően régészeti feltárással indultak a munkálatok. Az egykori főhercegi palota középkori telkek helyén épült, és bár felmenő falai nem maradtak meg, a pinceszint egyik fala alatt lejárót találtak a szakemberek.
A természetes sziklabarlangból kialakított pincébe vezető lejáratot feltehetően a középkorban használták, majd a török korban megszüntették és betöltötték törmelékekkel, feleslegessé vált használati tárgyakkal. Ebből a helyiségből került felszínre egy igen gazdag és különleges leletanyag.
Élőben is megtekinthetőek lesznek a feltárt leletek
A ritkaságok közé tartozik egy majdnem egészben megmaradt, csapott oldalú török kori rézkancsó, amelyből egykor kávét fogyasztottak, illetve egy hasonló darabhoz tartozó rézfedő. Nagy mennyiségben találtak a szakemberek a csőrében gyűrűt tartó hollóval díszített érmeket,
ezek Mátyás király pénzreformjából származó ezüstdénárok.
Az érem másik oldalán Szűz Mária és a gyermek Jézus látható, körülötte "Patrona Hungariae" felirattal. Az úgynevezett Madonnás éremkép egészen 1939-ig meghatározó volt a magyar éremkibocsátásban. A közlemény szerint a gazdag kerámiaanyagból (talpastálak, egész kiöntőcsöves korsók, fajansz és porcelán csészék) említésre méltó egy szintén egyben fellelt, kívül-belül mázas kerámiakorsó, amelyből feltehetően vizezett bort ittak. Zöld színe a korban használt ólommázra utal, ez biztosította, hogy a folyadék ne szivárogjon át a cserépedény falán.
Egy törökkori üvegkarperec töredékét is megtalálták a régészek,
ami az üveg sérülékenysége miatt szintén kiemelten jelentős felfedezésnek számít, hiszen ritka az ilyen nagy darabban fellelt ékszer. A leletanyagban azonosítottak egy táblajátékhoz tartozó, állati csontból készített kelléket is, amelyet kifúrtak és ólommal öntöttek ki - ezt feltehetően dobókockaként vagy figuraként használták. A Várkapitányság megbízásából a feltárást a Budapesti Történeti Múzeum régészei végezték.
A leletanyag legfontosabb elemeit az érdeklődők élőben is megtekinthetik a Középpontban a középkor című kiállításon, amely december elején nyílik meg a Budavári Palotában lévő Budapesti Történeti Múzeum - Vármúzeumban - közölte a Várkapitányság.
(Forrás: MTI)
