Távolugrás-hadművelet: Így akarta Hitler megfordítani Churchill, Roosevelt és Sztálin meggyilkolásával a háborút

A "három nagy" a teheráni konferencián

Az iráni főváros, Teherán adott otthont a második világháború egyik legfontosabb diplomáciai eseményének, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill brit miniszterelnök, valamint Joszif Sztálin szovjet diktátor első csúcstalálkozójának. Az 1943. november 28-án elkezdődött rendkívül nagy jelentőségű konferenciát szigorú titoktartás mellett és komoly biztonsági előkészületek mellett szervezték meg; egyedül csak a szovjet belügyi népbiztosság, az NKVD részéről háromezer titkosügynök érkezett a csúcstalálkozó alkalmából az iráni fővárosba. A szokásosnál is nagyobb „felhajtás" hátterében a szovjet hírszerzésnek az az információja állt, miszerint német ügynökök a három szövetséges nagyhatalom vezetője elleni merényletre készülnek.

Paul Siebert Wehrmacht-főhadnagy titkos üzenete Sztálinnak

1943 nyarán, a súlyos kudarccal végződött kurszki csata után a náci Németország végleg elvesztette a hadászati kezdeményezést a keleti fronton, és a Wehrmacht tartós defenzívába szorult a Vörös Hadsereggel szemben.

1943 nyara után már nem volt kérdéses a Wehrmacht veresége a keleti fronton Forrás: Ria/Novosti

A Harmadik Birodalom rendkívül súlyos veszteségek árán kénytelen volt kivonulni Észak-Afrikából, 1943 májusában az angolszász szövetségesek partra szálltak Szicíliában, júliusban megbukott Hitler legfontosabb szövetségese Benito Mussolini, a szövetséges haderők pedig minden fronton átvették a kezdeményezést.

Tigris nehézpáncélos a kurszki ütközet idején Forrás: Bundesarchiv/Faupel

Ebben a helyzetben a Hitler-ellenes koalíció, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, valamint a Szovjetunió vezetői elérkezettnek látták az időt arra, hogy a legmagasabb szinten vitassák meg a háború további menetével és a náci Németország bukása utáni általános rendezéssel kapcsolatos katonai-politikai kérdéseket. Hosszas diplomáciai egyeztetés és a szövetséges nagyhatalmak külügyminisztereinek 1943. október 30-án Moszkvában megtartott értekezlete után vált eldöntött ténnyé, hogy Roosevelt, Churchill és Sztálin 1943. november 28-án Teheránban fognak találkozni.

1943 nyarán a Vörös Hadsereg vette át a hadászati kezdeményezést a keleti fronton Forrás: Ria/Novosti

Annak ellenére, hogy a konferenciát a legnagyobb titoktartás közepette készítették elő, az Abwehr, a náci Németország katonai hírszerző és elhárító szerve az amerikai haditengerészet kódjának sikeres feltörésével

tudomást szerzett az iráni fővárosba tervezett hármas csúcstalálkozóról.

A szovjet titkosszolgálat a második világháború után csak több évtizeddel később nyilvánosságra hozott jelentése szerint, a német vezérkarba beépített egyik ügynökük, Nyikolaj Kuznyecov, fedőnevén „Paul Siebert Wehrmacht-főhadnagy" útján szerzett tudomást a teheráni merénylet tervéről.

Sztálin azonnal értesítette a brit miniszterelnököt és az amerikai elnököt az állítólagos merénylet tervéről Forrás: AFP/Ria/Novosti

Ugyanezt az értesülést az NKVD Teheránba telepített fedett ügynökei, a hétfős szovjet kémcsoportot vezető Gevork Vartanian is megerősítette. Sztálin a készülő német merényletkísérletről szóló információt Churchill-el és az amerikai elnökkel is haladéktalanul közölte.

Egy hírhedt, sebhelyes arcú SS-kommandós megbízást kap a „három nagy" likvidálására

A második világháború első éveiben Teherán az Abwehr ügynökei számára valóságos paradicsomnak számított. Az uralkodó, Reza Pahlavi sah a rendszere számára fenyegető angol és a szovjet befolyás visszaszorítása céljából a náci Németországgal épített ki szorosabb kapcsolatokat az 1930-as évek második felében.

Reza Pahlavi sah az 1930-as évek második felében szorosabbra fűzte országa kapcsolatát a náci Németországgal Forrás: Wikimedia Commons

A második világháború kitörésekor ugyan a sah deklarálta az országa semlegességét, de ennek ellenére Churchill, majd a Szovjetunió 1941. június 22-én történt megtámadása után Sztálin is attól tartott, hogy a németbarát iráni rendszer előbb-utóbb Hitler oldalán fog hadba lépni, ami teljesen felborította volna az amúgy is ingatag közel-keleti erőegyensúlyt. (Az Iránnal szomszédos Irak, de a briteket gyűlölő palesztinok is a náci Németországgal szimpatizáltak, a szerk.) Ezért 1941. augusztus 25-én a brit és a szovjet erők egy közös katonai hadművelettel megszállták Iránt.

Churchill - Sztálinnal együtt - fontosnak tartotta Irán megszállását Forrás: Wikimedia Commons/Imperial War Museum

Az ország brit-szovjet felügyelet alá helyezése noha jelentősen megnehezítette az Abwehr ügynökeinek helyzetét, de mivel a sahot nem mozdították el, továbbra is sikerült fenntartaniuk a fedett rezidentúrájukat Teheránban.

Wilhelm Canaris tengernagy, az Abwehr főnöke Forrás: Wikimedia Commons/Bundesarchiv Bild.

A szovjet titkosszolgálati források szerint 1943 őszén Adolf Hitler magához kérette Otto Skorzeny SS-Obersturmbannführert (SS-alezredest), a kommandós vállalkozások szakértőjét, és - állítólag – őt bízta meg a teheráni merénylet megszervezésével. A hatalmas, tagbaszakadt, sebhelyes arcú osztrák akkor vált Hitler kedvencévé, miután kalandfilmbe illő akcióban 1943. szeptember 12-én egy ejtőernyős alegység élén sikeresen kiszabadította a megközelíthetetlennek tartott Gran Sasso ormán fogva tartott Mussolinit.

Skorzeny ( a képen középen, távcsővel a nyakában) Mussolini kiszabadítása után az embereivel és az olasz diktátorral Forrás: Bundesarchiv/Schneiders, Toni

A gátlástalanul vakmerő Skorzeny nevéhez fűződik a Lóugrás-hadművelet is, amikor 1944. május 25-én egy bevetési egység parancsnokaként majdnem sikerült elfognia a jugoszláv kommunista partizánvezért, Joszip Broz Titót. Tito csak az utolsó pillanatban tudott elmenekülni a sebhelyes arcú SS-parancsnok elől, aki a partizánvezér helyett kénytelen volt beérni Tito még meleg, hátrahagyott ebédjével, és díszes tábornagyi kabátjával.

Skorzeny majdnem elfogta a jugoszláv partizánvezért, Joszip Broz Titót is ( a kép jobb szélén) Forrás: Wikimedia Commons

De ugyancsak Skorzeny nevéhez fűződik ifj. Horthy Miklós 1944. október 15-ének reggelén történt elrablása, valamint az 1944. december 16-án elindított ardenneki ellentámadás idején annak a diverziós egységnek az irányítása, amely angolul beszélő, és amerikai egyenruhába öltöztetett, amerikai fegyverekkel felszerelt német katonákból állt, akik a frontvonal mögött akartak zűrzavart kelteni a szövetségesek soraiban.

A kalandor-jellegű kommandós akcióiról ismert Otto Skorzeny SS-Obersturmbannführer Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Hitler szemében Skorzeny látszott a legalkalmasabbnak a minden korábbinál nehezebb és vakmerőbb akció, a teheráni merénylet megszervezésére.

Forró pillanatok: Churchillt megállítja a délutáni teheráni csúcsforgalom

A teheráni merényletkísérlet körülményeiről csak nagyon kevés a fennmaradt, illetve ismertté vált forrás. Ezek szinte kivétel nélkül az egykori NKVD-től származó információk, ami miatt számos nyugati történész kétségbe vonja a náci merényletkísérlet valószerűségét. E források szerint 1943 októberének végén, amikor már nagyon közel volt a „három nagy" teheráni csúcstalálkozója, a szovjet ügynökökből álló Vartanian-csoportnak sikerült felderítenie egy hat fős rádiós-összekötőkből álló náci csoportot, akik az Abwehr kötelékébe tartoztak.

Az Abwehr egyik rádiófigyelő szolgálatosa ( a kép illusztráció) Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A náci ügynököknek a merénylet helyi előkészítése és az információszerzés lett volna a feladata. A német titkosszolgálat tagjait Teherántól 60 kilométerre egy álcázott repülőgép fedélzetéről ejtőernyővel dobták le, akik az Abwehr egyik teheráni fedett bázisán rendezkedtek be.

A német ügynökök rádión továbbított jelentéseit azonban a szovjet elhárítás rádiófigyelő szolgálata elfogta,

és sikeresen dekódolta. Az NKVD-nek tulajdonított forrás szerint az elfogott üzenetekből tudták meg, hogy október végén ugyancsak repülőgépről fogják titokban ledobni az akció végrehajtására kiszemelt Skorzeny-kommandót.

A szovjet hírszerzés értesülése szerint Skorzeny egy álcázott fegyveres kommandóval érkezett volna Teheránba Forrás: World War in Color

A szovjet kémcsoport vezetője, Gevork Vartanian 1984-ben fedte fel a nyilvánosság előtt a Távolugrás-hadműveletben való részvételét. Egy interjúban elmondta,

hogy a ledobott fegyveres német ügynökök magukat perzsáknak álcázva teveháton jutottak el Teheránba,

ahol a szovjet felderítés végig a nyomukban maradt. Rajtaütöttek az Abwehr rádiós-összekötőin, akiket foglyul ejtettek és arra kényszerítettek, hogy hamis tartalmú információkat továbbítsanak Berlinbe. Vartanian azt is elmondta, hogy Skorzenyvel sohasem találkozott, állítása szerint azért, mert a ravasz SS-parancsnokot nem sikerült tőrbe csalniuk.

A híres szovjet kém, Gevork Vatranian 1946-ban készült eküvői fotója feleségével Goarral, 1946-ból. Az asszony is a Vatranian-csoport titkosügynöke volt Forrás: -

A Vartanian-csoport tevékenységének köszönhetően a Berlinbe továbbított hamis információk miatt

a második fegyveres kommandó már meg sem érkezett Teheránba,

mert a fals információk alapján - feltehetően - túl kockázatosnak ítélték az az akciót, amit végül lefújták. De vajon tényleg veszélybe lehettek-e volna a szövetségesek vezetői az állítólagos náci merénylőktől? Winston Churchill híres és forrásértékű „A második világháború" című memoárkötetében leírja, hogy amikor megérkezett Teheránba, a repülőtérről személygépkocsin vitték az angol nagykövetségre, de elakadtak a teheráni belváros délutáni csúcsforgalmában.

Winston Churchill a memorájában megemlékezett arról, hogy mindenféle védelem nélkül akadtak el a teheráni csúcsforgalomban Forrás: Wikimedia Commons/Yousuf Karsh

Churchill visszaemlékezése szerint hosszú percekig álltak a forgalomban, az autójukat pedig nagy tömeg vette körül, akik hangosan kiáltoztak és integettek, a brit miniszterelnök pedig nem tehetett más egyebet, minthogy kényszeredetten mosolyogva visszaintegetett nekik. Churchill megemlíti, hogy ha a nácik meg akarták volna ölni, aligha kínálkozott volna ennél kedvezőbb helyzet a merénylők számára.

Talán már sohasem fog kiderülni a teljes igazság

Gevork Vatranian később megkapta a Szovjetunió Hőse érdemrendet és még számos más magas kitüntetést. A 2012-ben meghalt egykori kémre mind a mai napig úgy tekintenek Oroszországban, mint az egyik legdicsőségesebb bevetést végrehajtó és legiskeresebb második világháborús ex-szovjet ügynökre, aki meghiúsította a szövetséges vezetők életét fenyegető Távolugrás-hadműveletet. A nyugati titkosszolgálati szakértők és történészek jelentős része ezzel szemben vitatja az akció és a történet hitelességét.

A "három nagy" a teheráni konferencián Forrás: Wikimedia Commons

A szkepszisük elsősorban abból táplálkozik, hogy a Távolugrás-hadművelet részleteire csak és kizárólag a szovjet titkosszolgálati források utalnak. A szövetséges hírszerzőknek csupán annyi információjuk volt a Teheránban tervezett náci merényletről, mint amennyit az NKVD-tól kaptak. Ha viszont mégis volt valóságalapja a náci szervezkedésnek, és ezt a szövetséges elhárítás nem tudta felfedni, ez persze rendkívül komoly presztízsveszteséget jelentene a nyugati szolgálatok számára.

Skorzeny elismerte, hogy Hitler magához kérette a "három nagy" elleni merénylet ügyében, de tagadta, hogy Teheránban járt volna Forrás: Wikimedia Commons

Otto Skorzeny – akit háborús bűnösként elítéltek, de 1947-ben megszökött a szövetségesek börtönéből – az emlékirataiban elismerte,

hogy Hitler valóban magához rendelte,

hogy kikérje véleményét a teheráni konferenciára érkező szövetséges vezetők elleni merényletről. Azt viszont tagadta, hogy ő maga Teheránba utazott volna, mert túl kockázatosnak, és ezért kivitelezhetetlennek vélte az akciót. Hogy mi is a valódi igazság a Távolugrás-hadműveletről, az talán már sohasem fog kiderülni, és megmarad a második világháború egyik feltáratlan titkának.