Aki látott már delfinshow-t, az tudja, hogy a delfinek a legkülönfélébb feladatok elvégzésére betaníthatók, a labdatáncoltatástól a tárgykeresésig. Könnyű elképzelni, hogy ezek a készségek megragadták a katonai szakértők figyelmét is. Hiszen ezek az állatok könnyen kiképezhetők aknakeresésre, robbanószer szállítására vagy akár ellenséges búvárok észlelésére és megsemmisítésére is.
A tengeri emlősök első harctéri bevetése Nagy-Britanniában kezdődött az I. világháború idején. A walesi Gwynedd megyében található Bala-tavon képezték ki azokat az oroszlánfókákat, amelyeket a német tengeralattjárók felkutatására szántak. A projektet James Woodward ajánlotta a brit admiralitás figyelmébe, ő és családja voltak az első mutatványosok, akik oroszlánfókákat szerepeltettek cirkuszi attrakcióként. Bár a kiképzés sikeresnek tűnt, a bevetéskor azonban a fókák azonnal megszöktek és inkább a halakat üldözték, mint a tengeralattjárókat.
Ez után lanyhult a tengeri emlősök harci felhasználása iránti érdeklődés, és csak akkor váltak újra intenzívebbé a kutatások, amikor kiderült, hogy a delfinek képesek ultrahangos szonárjukkal tájékozódni. Ez fontos tulajdonságnak számított a harci felhasználás szempontjából.
A hidegháború éveiben mind az USA, mind a Szovjetunió haditengerészete intenzív kutatásokat folytatott a tengeri emlősök harci alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatban. Ezekről azonban – érthető módon – nagyon kevés információ jutott el a nagyközönséghez.
1988-ban a Science folyóirat arról számolt be, hogy a kiképzett delfineket bevetették a vietnámi háborúban 1971-ben, ahol a Cam Ranh-öbölben állomásozó amerikai flottát kellett védelmezniük az észak-vietnámi békaemberektől. Ugyancsak a tenger alól támadó szabotőrök megfékezése volt a feladatuk 1987-ben a Perzsa-öbölben, ahol az iráni fenyegetés ellen vették igénybe segítségüket. Az akciók eredményes vagy eredménytelen voltáról nincsenek hiteles beszámolók.
Szevasztopolban egészen 1973-ig nyúlik vissza a katonai delfinek kiképzése. Az állatokat abban az időben arra idomították, hogy a hátukra szerelt szigonnyal megtámadjanak idegen búvárokat, vagy hogy felrángassák őket a felszínre, ahol fogságba ejthették őket. Az állatokat továbbá betanították kamikazeakciókra is, hogy bombákat szállítsanak ellenséges hajókhoz.
A Szovjetunió felbomlását követően a delfinek az ukrán haditengerészethez kerültek. A szevasztopoli bázist a 2000-es években kiürítették, ám 2012-ben újrakezdték a harci állatok képzését. Természetesen Oroszország sem hagyott fel a delfinek harci kiképzésével. A Krím-félsziget elcsatolása után továbbra is Szevasztopol lehet a delfinidomítás központja.
Műholdas felvételek alapján az amerikai haditengerészeti intézet arra jutott, hogy Oroszország katonai delfineket telepített a szevasztopoli kikötőbe a fekete-tengeri bázisa védelmére- írta idén áprilisban a The Guardian.
Több pletyka terjedt el arról is, hogy az Északi Áramlat olajvezetéket idomított delfinek segítségével robbantották fel. Ennek azonban nagyon csekély a valószínűsége. Arra már több közvetett bizonyíték utal, hogy a krími híd védelmébe delfineket is bevontak, bár a küldetésük nem járt sikerrel.
Az biztos, hogy a harci delfinek kiképzése továbbra is folyik legalább két helyen a világon: az egyesült államokbeli San Diegóban és az oroszországi Szevasztopolban. Az idomítási célok jó részét azonban teljes homály fedi.