Szent Miklós görög származású ókeresztény püspök volt, aki a legenda szerint a kisázsiai Myra tengeri városban élt a Római Birodalom fénykora idején. Számos csodát tulajdonítottak neki a korabeliek,
ám ismert az ajándékozás nagylelkű gyakorlatának elterjesztéséről is, amely a Mikulás hagyományos fogalmát eredményezte.
Életének egyik legkorábbi, bizonyított beszámolója szerint három lányt mentett meg a prostitúcióra kényszerítéstől úgy, hogy egy zsák aranyat dobott be az ablakukon. Más korai történetek arról szólnak, hogy lecsillapított egy vihart a tengeren, megmentett három ártatlan katonát a jogtalan kivégzéstől, és kivágott egy „démon által megszállt" fát.
Egy másik híres késői legenda elmeséli, hogyan támasztott fel három gyermeket, akiket meggyilkolt és sós lében bepácolt egy hentes, aki azt tervezte, hogy disznóhúsként adja el őket egy éhínség idején.
Évszázadokkal Szent Miklós halála után II. Theodosius bizánci császár rendelte el a Szent Miklós-templom építését azon a helyen, ahol a püspök szolgált. Holttestét exhumálták és újra eltemették, ám a Krisztus utáni 11. századra a maradványait eltávolították és a dél-olaszországi Bariban található San Nicola-bazilikába vitték, ahol szent ereklyékként őrizték.
Az első keresztes hadjárat során velencei tengerészek ismét elmozdították a maradványainak nagy részét és Velencébe szállították azokat, ahol a San Nicolò al Lido kolostor bazilikájában helyezték el.
A tudósok 1953-ban megvizsgálták a Bariból és Velencéből származó csonttöredékeket,
amely során megállapították, hogy ugyanattól az egyéntől származnak, bár ennek hitelessége (hogy Szent Miklóshoz tartoztak-e) nem meggyőző.
Szent Miklós sírja és szarkofágja a Jézust ábrázoló freskó tövében található, ahol a csapat feltárta a törökországi templom eredeti alapjait és a 4. századi korabeli mozaikpadlót
– mondta Osman Eravşar, az Antalya Kulturális Örökségvédelmi Regionális Testület elnöke a HeritageDaily online tudományos portálnak.
Hozzátette: az új bizonyítékok arra utalnak, hogy az egyházi épület hasonló a jeruzsálemi Szent Sír-templomhoz, ami alátámasztja az elméletüket, mivel mindkettő hasonló építészeti vonásokkal rendelkezik. Ilyen például a befejezetlen kupola a tetején, amely összeköti Szent Miklóst Jézus keresztre feszítésének és a mennybemenetelének történetével.
A férfi szarkofágját biztosan egy különleges helyen helyezték el, szerintünk ez az a rész, ahol három apszist a kupola borítja
– mutatott rá Eravşar. – Ott találtuk meg azt a jelenetet ábrázoló freskót, ahol Jézus a Bibliát tartja a bal kezében, jobb kezével pedig az áldás jelét adja.
A kutatók felfedeztek egy márvány padlócsempét is, amelyen a „kegyelemként" görög szavak szerepelnek, ami szintén a pontos sírt jelezheti.