Különös helyzetben tették a sírba ezeket a viking kardokat

Izgalmas helyzetben találták meg a viking kardot

Az Akreologerna régészei két viking kori kardot tártak fel a svédországi Köping melletti Västmanland-ban végzett ásatások során. A kardokat egy késő vaskori temető régészeti vizsgálata során fedezték fel, amely körülbelül az időszámításunk szerint 600 és 1000 közötti időszakban keletkezett.

A lelőhely 100 sírt és két temetkezési halmot rejtett. További temetkezési tevékenység bizonyítékaira utal, hogy az egyik ilyen dombon három kősírt találtak, amelyek évszázadokkal később kerültek oda. Az egyik sír feltárása során egy nagy üveggyöngy raktárat is felfedeztek, míg

a másik két sír közepén két viking kori kardra bukkantak a régészek, amelyeket függőlegesen, a felszínhez közel helyezték el.

Máig összesen körülbelül húsz viking kori kardot találtak Västmanland területén, ez azonban az első alkalom, hogy két kardot fedeztek fel ugyanabban a temetőben, amelyeket érintetlenül hagytak.

Izgalmas helyzetben találták meg a viking kardot Forrás: Arkeologerna – State Museums of History. CC-BY

A kardokat azért helyezhették a halomra, hogy ezzel fejezzék ki tiszteletüket és emlékezzenek a rokonokra, mivel azok 1200 évvel ezelőtt egyfajta fizikai jelzőként szolgálhattak, amelyet a családtagok meglátogathattak és megérinthettek

– mondta Anton Seiler, az Arkeologerna munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak.

Az ásatások során emberi és állati csontok elhamvasztott maradványait is felfedezték, valamint egy fésűre és medvekarmokra. Azonosították a korábbi időszakok bizonyítékait is, illetve a mezőgazdasági gazdálkodás régészeti maradványait, amelyek bronzkorból vagy korábbi vaskorból származnak.

De hogy miért temettek el több egyént egyetlen halomba évszázadokkal később?

A szakemberek erre egyelőre nem tudják a választ, és a nemük megállapítása sem tisztázott. Az oszteológiai elemzésre elküldött maradványok remélhetőleg hamarosan választ adhatnak ezekre a kérdésekre a kutatóknak.